Csernobil állapota teljesen normális – mondta a NAÜ vezetője Ukrajnában

Mindenki egyetértett abban, hogy az ukrajnai nukleáris létesítmények fizikai épségét meg kell védeni – mondta látogatása után Rafael Mariano Grossi. Az ehhez szükséges keretrendszer részleteit is tisztázták, de erről külön-külön állapodott meg Ukrajnával és Oroszországgal.

A főigazgatót Oroszország képviselői nem tájékoztatták arról, hogy miért hagyták el a csernobili telephelyet, de ez szerinte kétségtelenül helyes lépés a jó irányba.

Azt is közölte: a NAÜ már a jövő héten az ukrán hatóságokkal közösen dönt arról, hová telepít egy kis létszámú személyzetet Ukrajnában.

A NAÜ munkatársainak veszélytelen, „konfliktusmentes” útvonalakra van szükségük a munkájuk elvégzéséhez.

Rafael Mariano Grossi látogatása megalapozza, hogy a NAÜ szakértőit a megtámadott országba küldje, hogy segítsenek megvédeni Ukrajna nukleáris létesítményeit az orosz invázió közepette – ez állt az ügynökségnek az út előtt kiadott közleményében.

A katonai konfliktus korábban soha nem tapasztalt veszélynek teszi ki Ukrajna atomerőműveit és más, radioaktív anyagokat tartalmazó létesítményeit

– mondta Grossi. „Sürgős intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy ezek a létesítmények továbbra is biztonságosan működhessenek, és csökkentsük egy olyan nukleáris baleset kockázatát, amely súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel járhat Ukrajnában és határain kívül is.”

Ukrán jelentések szerint az első baj máris megtörtént: sugárfertőzött orosz katonákat szállítottak kezelésre a Belaruszban levő homeli kórházba.

A háború első napjaiban az orosz erők elfoglalták a már nem működő csernobili atomerőművet, ahol nukleáris hulladékot tárolnak.

Ukrán kormányzati tisztviselők szerint az orosz erők által okozott károk miatt az erőművet kénytelenek voltak lekapcsolni a külső áramellátásról. A történelem legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszíne a generátorok és a tartalék energiakészletek áramellátásától függ.

Az orosz csapatok március elején a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőművet is ellenőrzésük alá vonták. Az erőmű Európában a legnagyobb.

A háborúban már több olyan incidens is volt, amelyek nukleáris szempontból is veszélyt jelenthettek volna. Az egyik kijevi nukleáris hulladéklerakót is rakétatalálat érte, egy nappal korábban pedig Harkivban sérült meg a helyi hulladéklerakó transzformátora.

Egyik esetben sem szivárgott ki az atomhulladék, de a nukleáris incidensek rávilágítottak arra, hogy milyen veszélyekkel járhat a háború egy olyan országban, ahol nukleáris erőművek és infrastruktúra működik.

Ukrajna négy atomerőművében tizenöt atomreaktor van

Rafael Mariano Grossi már a határ átlépése után jelentkezett, és – mint írta – „most kell intézkedni, hogy megelőzzük egy nukleáris baleset veszélyét”.

Just crossed the border into #Ukraine to start @IAEAorg's mission to ensure the safety and security of the country's nuclear facilities. We must act now to help prevent the danger of a nuclear accident. https://t.co/kKHJHIeGYV pic.twitter.com/mB5w7pL7ji

— Rafael MarianoGrossi (@rafaelmgrossi) March 29, 2022

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség konkrét és részletes terveket dolgozott ki az ukrajnai nukleáris telephelyek biztonsági és védelmi támogatására.

Az ország négy atomerőművében tizenöt atomreaktor van, míg a betonszakofágba temetett csernobili atomerőműben az 1986-os katasztrófa után radioaktív hulladékot kezelő létesítmények találhatók.

Ukrajnában alkalmazzák Európa egyik legkiterjedtebb atomenergia-programját. A NAÜ jelenléte, a biztonság és a védelem biztosítása érdekében kiemelkedő jelentőségű. Készen állunk arra, hogy minden szükséges támogatást megadjunk

– mondta a főigazgató.

Grossi a konfliktus kezdete óta komoly aggodalmát fejezte ki az ukrán nukleáris létesítmények biztonsági és védelmi szintjének romlása miatt.

Arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben több létesítmény veszélybe került, az operatív személyzetet pedig indokolatlanul arra kényszerítették, hogy képességei felett teljesítsen.

Kijev még március elején arról tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy a csernobili atomerőmű munkatársait teljes „pszichológiai és morális kimerültség” fenyegeti, mert gyakorlatilag túszként dolgoznak tizedik napja, amióta az orosz hadsereg elfoglalta a létesítményt.

A 211 fős műszaki stábot csak hetekkel később sikerült leváltani.

„A konfliktus elképzelhetetlen emberi szenvedéssel járt és mérhetetlen pusztítást okozott. A NAÜ szakértelmére és képességére szükség van ahhoz, hogy megakadályozzunk egy nukleáris balesetet” – jegyezte meg az ügynökség főigazgatója.

(Borítókép: Csernobili atomerőmű. Fotó: Szergej SUPINSKY / AFP)