Szerbia is választ, borítékolható Vucsics és pártjának győzelme

Egy közvélemény-kutatás szerint a szerb kormánnyal elégedettek és elégedetlenek között leheletnyi a különbség, a szakértők azonban a korábbi tapasztalatok alapján arra figyelmeztetnek, hogy egy dolog a véleménynyilvánítás, és egészen más a voksolás végső kimenetele.

A Demostat 1200 fős mintán, március harmadik hetében végzett telefonos felmérése szerint a jelenlegi kabinetet a válaszadók 32 százaléka alkalmasnak tartja munkája folytatására, a megkérdezettek 30 százaléka pedig változást szeretne. Ugyanakkor a felmérés résztvevőinek 38 százaléka közönyös, és nem érdekli, hogy ki van hatalmon.

Meglepően kicsi a különbség a jelenlegi kormányt támogatók és azok között, akik változtatni szeretnének rajta

– idézte a belgrádi Vreme hetilap a kutatás vezetőjét. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mindazok, akik elégedetlenek a kormánnyal, az ellenzékre fognak szavazni – tette hozzá Szrecsko Mihajlovics, aki szerint korábban is volt példa arra, hogy a hatalom ellenzői közül sokan mégis a regnáló kormányra szavaztak.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a kormány ellenzői nem ismernek olyan politikai erőt, amely változásokat hozhatna. Az ellenzék ugyanis Szerbiában még 2012-ben szétforgácsolódott.

Az előző ciklusban az ellenzék többször bojkottálta a törvényhozás munkáját azok után, hogy a képviselőház elnöke ellehetetlenítette az érdemi ténykedésüket, így a 2020-as időközi választásokon pedig meg sem mérette magát.

Az eltelt két évben a 250 tagú szerb parlamentben egyetlen ellenzéki képviselő sem ült, ami igencsak kényelmessé tette a Szerb Haladó Párt vezette kormánykoalíció életét.

Az elnökválasztás már az első fordulóban eldőlhet

Az ellenzék még most is megosztott: két szövetségre szakadva bízhat csak abban, hogy a parlamenti helyek legalább egyharmadát megszerzi. Ennek azonban a viszonylag magas részvétel a feltétele, miközben Szerbiára inkább a választási közöny a jellemző.

Alekszandar Vucsicsnak, az Együtt mindenre képesek vagyunk kormánykoalíció jelöltjének nyolc kihívója van. Vucsics győzelmét szinte biztosra veszik.

Az ellenzék már a második fordulót is eredménynek tartaná, mert csak ebben az esetben lenne némi reménye arra, hogy megszorongassa Vucsicsot.

A szerbiai választások pikantériája, hogy egy jogerősen elítélt háborús bűnös, egy szélsőjobboldali, ultranacionalista politikus vezeti a Szerb Radikális Párt listáját, holott a szerbiai törvények szerint a hat hónapnál hosszabb börtönbüntetésre ítélt törvényhozó megbízatása automatikusan megszűnik. A sokak által hősnek tartott Vojiszlav Seseljjel azonban kivételeztek, a rendelkezést az ő esetében soha nem érvényesítették.

Szerbia világosan mindenkinek a tudtára adta, hogy nem tartja tiszteletben a hágai törvényszék ítéleteit, sőt a saját kormánya által hozott törvényeket sem tartja tiszteletben

– idézte a Balkan Insight a belgrádi Humanitárius Jogi Központ igazgatóját.

Vojiszlav Seselj most az elnökválasztás előtt arra emlékeztette híveit, hogy a második fordulót mindenképpen meg kell akadályozni.

Alekszandar Vucsics egyébként a radikálisok tagjaként kezdte politikai pályafutását, 2012-ben azonban kilépett, és Tomiszlav Nikolics korábbi államfővel együtt megalakította saját mozgalmát, a Szerb Haladó Pártot.

Az egyik ellenzéki vezető, Dragan Gyilasz becslése szerint a 6,5 millió bejegyzettből az idén 3,8 millió választópolgárnak kellene szavaznia ahhoz, hogy az ellenzéki jelöltnek esélye legyen a győzelemre az elnökválasztáson. Ez csaknem 59 százalékos részvételnek felel meg.

Az alacsonyabb részvétel a regnáló elnöknek kedvez. Egy felmérés szerint 54 százalékos részvétellel, azaz 3,5 millió szavazóval Alekszandar Vucsics a szavazatok 52,8 százalékát szerezné meg, míg az ellenzéki Egyesült Szerbia jelöltje, Zdravko Ponos nagyjából 30 százalékot, így az elnökválasztás már az első fordulóban eldőlne.

A kormánykoalíció többsége várható az eddig ellenzék nélkül működő parlamentben

Egy nemrég készült másik közvélemény-kutatás szerint  Vucsics pártja, a Szerb Haladó Párt a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot, arányosan 45,6 százalékot söpörhetne be, a szocialisták pedig 5,9 százalékra számíthatnak. A Vajdasági Magyar Szövetség szintén biztos befutó.

Az ellenzékből a Marinika Tepics vezette Együtt Szerbiáért koalíció a felmérés szerint a szavazatok 11,2, a Nebojsa Zelenovics vezette baloldali zöld tömb, a Moramo (magyarul: lépnünk, tennünk kell) pedig 6,9 százalékát kapná.

A többi szerb párt a felmérés szerint nem lépi át a háromszázalékosra csökkentett választási küszöböt, miközben a bizonytalan szavazók aránya 8,8 százalék.

A szerbekhez hasonló megosztottság jellemzi a zsugorodó kisebbséget képviselő magyar pártokat is.

A Vajdasági Magyar Szövetséget hosszú évek óta Pásztor István vezeti, aki Orbán Viktortól és Alekszandar Vucsicstól egyaránt magas rangú magyar és szerb állami kitüntetésben részesült. A választások előtt azt nyilatkozta, hogy a VMSZ politikai jövőjét továbbra is a haladókkal való szoros szövetségben képzelik el.

A másik két, ellenzékinek számító magyar tömörülés nem szövetkezett, de miután önálló listát nem tudtak állítani, a Magyar Mozgalom a Moramo mögé állt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pedig az Együtt Szerbia koalícióba tagozódott.

A szerbiai választások sajátossága, hogy miután a voksolást egyidejűleg tartják Magyarországon és Szerbiában, a szavazati joggal rendelkező, szerb–magyar kettős állampolgárok ugyanazon a napon döntenek a szerb és a magyar törvényhozás összetételéről.

A belgrádi polgármester-választás kétesélyes

Az ellenzéknek csak a belgrádi főpolgármesteri helyért folytatott küzdelemben van esélye a győzelemre, ahol egy kutatás szerint a kormánykoalíciót alkotó haladók és szocialisták együtt a szavazatok 42 százalékát szereznék meg, az ellenzéki Moramo 17,2, az Együtt Szerbiáért koalíció pedig 16,4 százalékot, így ez utóbbiaknak mindenképpen szükségük van a törpepártok támogatására.

A becslések szerint a fővárosban csak akkor várható hatalomváltás, ha legalább 900 ezren szavaznak.

Politikai elemzők már korábban arra figyelmeztettek, hogy a közvélemény-kutatások csalókák lehetnek, és általában előnyben részesítik a felmérés megrendelőjének áhított céljait. Az idézett kutatás az ellenzéki Moramo koalíció megbízásából készült.

A választási érdektelenség egyébként minden felmérés szerint a hatalomnak kedvez. Kormányváltásra esetleg csak messze 60 százalék feletti részvétel esetén van némi esély.

Legutóbb, a két éve megtartott időközi választásokon még 49 százalékos sem volt az urnák előtt megjelentek aránya.

A választások előtti helyzet „rosszabb”, mint három évtizede

A választások előtt készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek kétötöde „tisztességtelennek” tartja a voksolást.

A legtöbb ember, a válaszadók 52 százaléka a televízióból értesül a választási fejleményekről, 37 százaléka pedig portálok és közösségi oldalak révén.

A közvélemény-kutató Demostat vezetőjének értékelése szerint „a választások előtti helyzet ma Szerbiában rosszabb, mint 1990-ben vagy 2000-ben”.

Az alkalmat kihasználva az ukrajnai helyzetről is kikérték a lakosság véleményét.

A válaszadók fele szerint Szerbiának semlegesnek kell maradnia, még ha ez szankciókat is vonna maga után, vagy hiánycikkekkel járna. A megkérdezettek 21 százaléka állt Oroszország és csupán 13 százaléka az Európai Unió, illetve Ukrajna pártjára.

A válaszadók 16 százalékát hidegen hagyták a háborús fejlemények – mondta Zoran Panovics, a Demostat programigazgatója.

(Borítókép: Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke egy választási kampánygyűlésen a szerbiai Belgrádban 2022. március 31-én. Fotó: Oliver Bucic / Bloomberg / Getty Images)