A finnek döntenek a NATO-tagságról

Korábban írtunk a svéd és finn NATO-tagsághoz való hozzáállásról, amely egyre inkább a belépés irányába mozdul el – legalábbis a finneknél.

Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke azt mondta, a tagságról szóló döntés „a tavasz folyamán” lehetséges. Hozzátette: Finnország és Oroszország kapcsolata mostanra drámaian megváltozott.

Finnország az ukrán–orosz háború kirobbanását követő hetekben dönt arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz, és a döntés tavasszal megszülethet – írja a Daily Mail.

Az ország a Kreml megtorlással való fenyegetése ellenére, hogy figyelmeztetett az esetleges „katonai és politikai következményekre”, csatlakozhat a transzatlanti katonai szövetséghez.

Sanna Marin miniszterelnök a hétvégén azt mondta:

A NATO-hoz való csatlakozás és a nem csatlakozás egyaránt olyan döntés, amelynek következményei vannak. Fel kell mérnünk mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokat. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a célunkat: Finnország és a finnek biztonságának garantálását minden helyzetben.

Megingott az Oroszországba vetett bizalom

Marin hozzátette: Finnország és a szomszédos Oroszország kapcsolata visszafordíthatatlanul megváltozott az ukrajnai támadás után, és „sok idő és munka kell ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon”.

Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, ami a leghosszabb határ az Európai Unió tagállamai közül. A hidegháború vége óta katonailag el nem kötelezett, tehát nem vesz részt háborúban vagy konfliktusban, mert fél, hogy provokálja Moszkvát.

A Kyodo Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy Finnországnak fel kell készülnie „több negatív katonai forgatókönyvre”.

Oroszország megtorlással fenyeget

Annak ellenére fontolgatják a finnek a belépést, hogy Moszkva válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az ország csatlakozna a NATO-hoz. A múlt hónapban egy orosz politikus „súlyos katonai és politikai következményekre” figyelmeztetett, ha Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez.

Szergej Beljajev, az orosz külügyminisztérium második európai osztályának igazgatója azt mondta:

Nyilvánvaló, hogy Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz, amely elsősorban katonai szervezet, súlyos katonai és politikai következményekkel járna, ami megkövetelné, hogy felülvizsgáljuk az ezen országokkal való kapcsolatok teljes körét, és megtorló intézkedéseket tegyünk.

A múlt hónapban Finnország az oroszországi Kalinyingrádi enklávé és az ország Moszkvával közös keleti határa közelében is észlelte az utasszállító repülőgépek GPS-jelének zavarását. 

A Finnair légitársaság közölte, pilótái észlelték a zavarokat Kalinyingrád közelében, amely a Balti-tenger keleti partján, a NATO-tag Litvánia és Lengyelország között fekszik.

Más repülőgépek a GPS-jelek szokatlan zavarairól számoltak be Finnország és Oroszország keleti határa közelében, és a gépek az interferencia miatt nem tudtak leszállni a savonlinnai repülőtéren. 

Februárban Helsinki levelet is kapott Oroszországtól, amelyben tisztázást követeltek az északi ország jövőbeni biztonságát illetően.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter akkor azt mondta a The Timesnak, hogy az eset „a hidegháborúra emlékeztette”, amikor az ország hozzászokott az ilyen típusú orosz levelekhez, amelyekben „konzultációt” kértek.

Fordulat a csatlakozási kedvben

Eddig semmi sem tudta rávenni Finnországot vagy Svédországot, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, még az 1947 és 1989 közötti hidegháború alatt és az azóta eltelt évtizedekben sem.

Finnországban a megkérdezettek 62 százaléka támogatta, hogy kormánya NATO-tagságra pályázzon.

A felmérés szerint, amelyet a finn Yle közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából készítettek, ez az arány 53 százalék volt a két héttel ezelőtti, ugyanebben a felmérésben mért 53 százalékhoz képest.

A szomszédos Svédországban egy hasonló közelmúltbeli felmérés szerint a NATO-tagságot támogatók száma meghaladja az ellenzőkét.

A finn elnök, Sauli Niinisto úgy nyilatkozott, szerinte a szövetséghez való csatlakozásnak van egyöntetű „népi támogatottsága”:

A NATO-nak tudnia kell, hogy van népi támogatás. Véleményem szerint ez már megvan.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)