A finnek döntenek a NATO-tagságról
További Külföld cikkek
-
A rendőrségtől kért segítséget egy kisfiú, miután kifogott rajta a házifeladat matekból - Marcel Ciolacu nyerhetett, Elena Lasconi lehet a második a román elnökválasztás első fordulójában
- Egy gyilkossági kísérlet miatt több száz rendőr volt készültségben Londonban
- Ukrán katonák fegyverrel is tiltakoznának a békeszerződés ellen
- Több mint húsz órán át próbálták menteni a kajakozót, végül amputálták a lábát
Korábban írtunk a svéd és finn NATO-tagsághoz való hozzáállásról, amely egyre inkább a belépés irányába mozdul el – legalábbis a finneknél.
Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke azt mondta, a tagságról szóló döntés „a tavasz folyamán” lehetséges. Hozzátette: Finnország és Oroszország kapcsolata mostanra drámaian megváltozott.
Finnország az ukrán–orosz háború kirobbanását követő hetekben dönt arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz, és a döntés tavasszal megszülethet – írja a Daily Mail.
Az ország a Kreml megtorlással való fenyegetése ellenére, hogy figyelmeztetett az esetleges „katonai és politikai következményekre”, csatlakozhat a transzatlanti katonai szövetséghez.
Sanna Marin miniszterelnök a hétvégén azt mondta:
A NATO-hoz való csatlakozás és a nem csatlakozás egyaránt olyan döntés, amelynek következményei vannak. Fel kell mérnünk mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokat. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a célunkat: Finnország és a finnek biztonságának garantálását minden helyzetben.
Megingott az Oroszországba vetett bizalom
Marin hozzátette: Finnország és a szomszédos Oroszország kapcsolata visszafordíthatatlanul megváltozott az ukrajnai támadás után, és „sok idő és munka kell ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon”.
Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, ami a leghosszabb határ az Európai Unió tagállamai közül. A hidegháború vége óta katonailag el nem kötelezett, tehát nem vesz részt háborúban vagy konfliktusban, mert fél, hogy provokálja Moszkvát.
A hétvégén az ország külügyminisztere, Pekka Haavisto azt mondta: Oroszország ukrajnai fellépése „teljesen megváltoztatta a finnországi biztonsági helyzetet”.
A Kyodo Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy Finnországnak fel kell készülnie „több negatív katonai forgatókönyvre”.
Oroszország megtorlással fenyeget
Annak ellenére fontolgatják a finnek a belépést, hogy Moszkva válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az ország csatlakozna a NATO-hoz. A múlt hónapban egy orosz politikus „súlyos katonai és politikai következményekre” figyelmeztetett, ha Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez.
Szergej Beljajev, az orosz külügyminisztérium második európai osztályának igazgatója azt mondta:
Nyilvánvaló, hogy Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz, amely elsősorban katonai szervezet, súlyos katonai és politikai következményekkel járna, ami megkövetelné, hogy felülvizsgáljuk az ezen országokkal való kapcsolatok teljes körét, és megtorló intézkedéseket tegyünk.
A múlt hónapban Finnország az oroszországi Kalinyingrádi enklávé és az ország Moszkvával közös keleti határa közelében is észlelte az utasszállító repülőgépek GPS-jelének zavarását.
A Finnair légitársaság közölte, pilótái észlelték a zavarokat Kalinyingrád közelében, amely a Balti-tenger keleti partján, a NATO-tag Litvánia és Lengyelország között fekszik.
Más repülőgépek a GPS-jelek szokatlan zavarairól számoltak be Finnország és Oroszország keleti határa közelében, és a gépek az interferencia miatt nem tudtak leszállni a savonlinnai repülőtéren.
A repülőgépek GPS-jelének zavarása nem sokkal azután kezdődött, hogy Sauli Niinisto finn elnök március 4-én Washingtonban találkozott amerikai kollégájával, Joe Bidennel.
Februárban Helsinki levelet is kapott Oroszországtól, amelyben tisztázást követeltek az északi ország jövőbeni biztonságát illetően.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter akkor azt mondta a The Timesnak, hogy az eset „a hidegháborúra emlékeztette”, amikor az ország hozzászokott az ilyen típusú orosz levelekhez, amelyekben „konzultációt” kértek.
Fordulat a csatlakozási kedvben
Eddig semmi sem tudta rávenni Finnországot vagy Svédországot, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, még az 1947 és 1989 közötti hidegháború alatt és az azóta eltelt évtizedekben sem.
Márciusban azonban úgy tűnt, hogy egy közvélemény-kutatás szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója rekordszintre növelte a NATO-szövetséghez való csatlakozás támogatottságát Finnországban.
Finnországban a megkérdezettek 62 százaléka támogatta, hogy kormánya NATO-tagságra pályázzon.
A felmérés szerint, amelyet a finn Yle közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából készítettek, ez az arány 53 százalék volt a két héttel ezelőtti, ugyanebben a felmérésben mért 53 százalékhoz képest.
A hétvégén az ország külügyminisztere, Pekka Haavisto azt mondta, Oroszország ukrajnai fellépése „teljesen megváltoztatta Finnország biztonsági helyzetét”.
A szomszédos Svédországban egy hasonló közelmúltbeli felmérés szerint a NATO-tagságot támogatók száma meghaladja az ellenzőkét.
A finn elnök, Sauli Niinisto úgy nyilatkozott, szerinte a szövetséghez való csatlakozásnak van egyöntetű „népi támogatottsága”:
A NATO-nak tudnia kell, hogy van népi támogatás. Véleményem szerint ez már megvan.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
