Így néz ki a pokolba vezető út: Kijevtől keletre jártunk

Highway to Hell – így írható le a Kijevből keletre vezető autópályának az a szakasza, amelynél az ukrán erők megállították a főváros felé vonuló orosz tankkonvojt. A viszonylag frissen átadott autóút mindkét oldalát kiégett haditechnikai eszközök, gépjárművek roncsai borították, ám a legnagyobb veszteségeket ismét a polgári lakosság szenvedte el. Helyszíni beszámolónk második része.

Milyen erősnek kell lennie egy robbanásnak ahhoz, hogy a löveg a levegőbe repüljön, és több tíz métert repüljön? 

– ezen gondolkodtunk a Kijevből keleti irányba vezető, csatatérré vált autópálya melletti benzinkúton. Az orosz tanklöveg ugyanis mélyen a betonba fúródva hevert, a harci eszköz többi részét viszont nem találtuk. 

„Furcsa, hogy az ember milyen gyorsan megszokja az új állapotokat” – mondja egy újságíró kolléga, aki maga is a háború következményeit filmezi. Visszacsengett a kelet-ukrajnai fronton öt évvel ezelőtt elhangzott bölcsesség, amelyet még akkor egy rendkívül fiatal, 21 éves parancsnok mondott nekem. Az ukrán hadsereg új generációját képviselő Andrij rámutatott: az ember mindenhez hozzá tud szokni, ő például azt vette magán észre akkoriban, hogy amikor rotálták, és otthon pihent, zavarta őt a robbanások és dördülések zajának hiánya. 

A környékbejárásból is azt figyeltük meg, hogy az emberek alkalmazkodnak az új állapotokhoz. Bedeszkázzák az ablakkereteket, megkerülik a romokat úton hazafelé, próbálnak rendet csinálni a harcok sújtotta ház körül. Persze ezek azok az emberek, akik nem hagyják el otthonaikat. Vagy legalábbis egyelőre nem távoznak. Belegondolni is szörnyű, hogy jelen állás szerint segélyekre fognak szorulni. 

A városi hadviselés ugyanis ezzel jár. Az orosz egységekre már Kelet-Ukrajnában a 2014-es évtől kezdve az volt jellemző az ukrajnai harci területeken, hogy a településekben beássák magukat, a haditechnikai eszközöket a lakóházak mögé bújtatják, a civileket emberi pajzsként használják. Ezt az ukrán főváros melletti falvakban is eljátszották, de erről következő riportunkban számolunk be bővebben. 

Ilyenkor az ukránok nehéz döntés elé kerülnek, hiszen egyértelmű: járulékos veszteséggel fog járni a saját településeikért folyó harc. Így történhetett az autópálya mentén is, amelynek mindkét oldalát lakóházak övezték, így a polgári objektumok két tűz közé kerültek. 

A csatatér mindazonáltal úgy lett kialakítva, hogy Kijev közelébe se kerüljenek a támadóerők. Ezt úgy oldották meg, hogy az ukránok konkrétan felrobbantották alulról az autópálya egy részét, szakadék elé állítva az orosz tankokat. A helyszínen járva megpróbáltuk rekonstruálni a harcokat, és arra a következtetésre jutottunk, hogy

• a harcok a szakadék környékén indultak meg,
• az ukránok Kijev irányából verték vissza a megrekedt orosz erőket, amelyek így a szakadékon túli területeket lőtték,
• az oroszok elkezdtek hátrálni, míg az ukrán erők az autóút melletti erdőből oldalba kapták őket, 
• végül az oroszok visszavonulót fújtak. 

Természetesen nem vagyunk harcászati szakértők, és sok az ismeretlen. Nem tudni, az autópályát mikor vágták ketté: az oroszok érkezésének pillanatában vagy előtte? Az sem világos, meddig tartottak a harcok. Órákig, talán napokig? Az oroszok még a harcok előtt ásták be magukat a lakóövezetbe vagy hátrálás közben? A helyszínen járva mindazonáltal az volt az érzésünk, hogy gyors és precíz ukrán ellentámadás miatt szenvedtek vereséget az agresszorok. 

Szürreális volt ez a nap – vontuk le a következtetést azután, hogy a csatatértől tíz perc autóútra már a szinte érintetlen Brovariban, egy nagy élelmiszerüzletben vásároltuk az esti vacsorára valót. Mert bizony Kijevben teljesen más kép tárul az ember elé. A légiriadókat és az egyre ritkábban hallható robbanások zajait leszámítva jelenleg csend és nyugalom uralkodik a fővárosban. Fél óra autóútra viszont keleten és északon egyik pillanatról a másikra villan fel a háború igazi arca.  

Hát, minden köszönetem a srácoknak, hogy ezeket az állatokat nem engedték elérni Kijevet

− mondta a kolléga, utalva az ukrán katonák erőfeszítéseire. 

(Borítókép: Kiss Dániel / Index)