A litvánok egy része régóta készül az orosz agresszióra

„Tűz!”

A parancsra kezdődik a lövöldözés. Paulius Liškauskas már három éve rendszeresen a vállához emeli a fegyvert, de abban reménykedik, hogy élesben talán mégsem kell majd használnia.

A 39 éves litván férfi szerint ennek a kockázata sosem volt olyan közeli, mint ezekben a napokban.

„Tulajdonképpen már 2014-ben csatlakozni akartam a Litván Lövészegylethez, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Ez volt az Ukrajna elleni háború első jele” – nyilatkozta a Deutsche Wellének. „Litvánia már akkor az orosz állami propaganda célkeresztjébe került. Ezt mi úgy értelmeztük, hogy mi lehetünk a következők.”

Az orosz diktátor étvágya egyre nő, akár több európai ország is potenciális áldozattá válhat – ezt állította a minap egy amerikai diplomata. Robert Pearson szerint nem kizárt, hogy az orosz diktátor nem áll le Ukrajna határainál. Elképzelhető, hogy Putyin a Szovjetunió területét támasztaná fel, amihez több európai ország feletti ellenőrzést kellene megszereznie.

Egy ilyen potenciális fenyegetés árnyékában Liškauskas mellett még tucatnyi férfi és két nő gyakorlatozik a fegyverekkel a dél-litvániai Marijampolė város sétálóutcájában lévő egyik kis épület első emeletének elsötétített szobájában.

A falra egy vetítővásznat függesztettek. Azokon villannak fel a tereptárgyak mögött megbújó animált terroristák, a leendő lövészek célpontjai.

Valójában az egész akár egy közönséges számítógépes játék is lehetne, ha nem visszhangozna a hangszórókból vészjósló sikoly minden egyes lövésnél. A hangeffektusok célja, hogy a lövészeket emlékeztesse arra a tényleges háborúra, ami éppen most zajlik Európában.

Az egyik nő történetesen Liškauskas felesége. Mindketten a litván állam által támogatott félkatonai szervezet, a lövészegylet olajzöld egyenruháját viselik. A Litván Lövészegylet lényegében az ország hadseregének egyfajta kisegítő alakulata. Civilekből toborozták, akik rendszeresen edzenek fegyverrel, és készen állnak akár az éles bevetésre is.

A Litván Lövészegylet ellentmondásos történelme

A lövészegyletnek nagy hagyománya van, ugyanakkor kétes hírneve. A 20. század elején, egészen pontosan 1919-ben alapították. Litvánia függetlenségi harca során az alakulat együttműködött a náci Németországgal. Miután Litvániát bekebelezte a Szovjetunió, a lövészegylet tagjai litván partizánegységként harcolt a szovjetek ellen. Tagjai közül néhányan a sztálinizmus áldozatai lettek.

A litván függetlenség kikiáltása után, a kilencvenes években a lövészegylet reneszánszát élte. Az ukrajnai háború kitörése óta napról napra növekszik az önkéntes újoncok száma. Liškauskas számára megnyugtató, hogy az egylet tagjainak száma elérte a tizennégyezret.

Ő és családja tudniillik egy olyan területen él a Suwałki-folyosóban, amely egy orosz támadás esetén komoly katonai és stratégiai kihívást jelentene.

A Suwałki-folyosó egy keskeny földsáv, amely Litvániát Lengyelországgal köti össze. A közeli lengyel városról nevezték el. Északnyugaton az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád, délkeleten pedig Belarusz közé szorul. A belorusz kormány köztudottan orosz szövetségesnek számít.

A Suwałki-folyosó mindössze 65 kilométer hosszú. Ez az egyetlen szárazföldi összeköttetés a balti államok és más NATO-partnerországok között. Válság esetén az itt élők attól tartanak, hogy Oroszország lezárja a folyosót. Az ellenszenv érthetően mély a Kremllel szemben.

Liškauskas, aki civilben ügyvédként dolgozik, osztja az ellenszenvet. Ő azonban különbséget tesz az orosz politika és az orosz emberek között. „Vannak orosz ügyfeleim, akikkel még mindig tartom a kapcsolatot. Nem irántuk érzek gyűlöletet, hanem kizárólag az orosz állam és propagandája iránt” – magyarázta.

Az orosz fővárosból, Moszkvából a kalinyingrádi exklávéba tartó orosz vonatok utasai átutaznak a vilniusi vasútállomáson, ahol nem szállhatnak le, viszont az ukrajnai háború komor jeleneteit ábrázoló óriásplakátokkal szembesülnek.

Mindegyik plakáton ugyanaz az orosz nyelvű üzenet olvasható: Ma Putyin Ukrajna békés lakosságát gyilkolja – ön egyetért ezzel?

Felkészülés a vészhelyzetre

Kerek 45 évig Litvánia és Oroszország egyaránt a Szovjetunió része volt. A függetlenség kihirdetése után Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Az elmúlt években egyre fokozódott a feszültség Oroszországgal.

Az ukrajnai háború után fújt riadót Laurynas Kasčiūnas. A litván parlamenti képviselő szerint hazájának jobban fel kell fegyverkeznie, hogy kivédjen egy esetleges orosz támadást.

Már csak néhány évünk maradt a felkészülésre, ezért van szükségünk fokozott NATO-jelenlétre, mint fő elrettentő erőre

– nyilatkozta a Deutsche Wellének.

A vilniusi egyetem politológusa szerint Litvániának Ukrajna jóvoltából van ideje előkészületekre. Miután Oroszország támadást indított Ukrajnában, néhány litván azt fontolgatta, hogy elmenekül saját országából – emlékeztetett Tomas Janeliūnas.

Mostanra azonban sokan rájöttek, hogy Oroszország hadserege sokkal gyengébb, Ukrajna elszántsága pedig a vártnál nagyobb. „Az ukrajnai háború jó lecke számunkra, ráadásul időt ad felkészülésünkre” – érvelt Janeliūnas.

Az önkéntesek, köztük Paulius Liškauskas folyamatosan gyakorolják a pontos célzást. Megkönnyebbülten vennék tudomásul, ha több NATO-katona állomásozna litván földön, de azt mondja: ha kitörne a háború, ő és a felesége habozás nélkül fegyvert ragadnának.

„Nehéz időket élünk. Senki sem tudja, mit hoz a jövő. Ezért fontos, hogy az itt és a jelenben éljünk, apró lépésekkel pedig saját országunkat erősítsük” – tette hozzá.

(Borítókép: Az Ukrajnát ért orosz támadás ellen tüntetnek Vilniusban 2022. március 24-én.  Fotó:  MTI / AP / Mindaugas Kulbis)