ENSZ: Az emberiség az önpusztítás spiráljába került
Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet – figyelmeztetett az ENSZ kedden, az „önpusztító spirál” megállítását szorgalmazva.
Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte:
- A klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma.
- Az elmúlt két évtized minden évére 350–500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott.
- Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek.
Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.
A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák által jelentett kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba. Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk! Együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét
– mondta Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.
A jelentésben rámutattak, a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz.
A növekedő méretű és intenzitású katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt. A legmagasabb költségeket az ázsiai–csendes-óceáni térség viseli.