Az éghajlat egyre élhetetlenebbé teszi Ausztráliát

A szombati ausztrál választásokon a szavazók egyik legfontosabb kérdése az éghajlatváltozás és a megélhetési költségek.

Ausztrália biztosítási válsággal néz szembe. Az Éghajlatügyi Tanács jelentése szerint 2030-ra minden 25. otthon gyakorlatilag biztosíthatatlanná válik. További tizenegyből egyet az alulbiztosítás veszélye fenyeget. Az Éghajlatügyi Tanács szerint a legnagyobb kockázatot jelentő otthonok esetében a biztosítás megfizethetetlenül drága lesz.

Az éghajlatváltozás most játszódik le nálunk, sok ausztrál számára lehetetlenné vált otthona és vállalkozása biztosítása

– mondta Amanda McKenzie, az Éghajlatügyi Tanács vezérigazgatója.

Ez Queenslandben a legnagyobb probléma. Itt található ötszázezer otthon, amelyek negyven százaléka az előrejelzések szerint nem lesz biztosítható.

Queenslandet az elmúlt hónapokban áradások sújtották. Februárban az állam fővárosában, Brisbane-ben mindössze három nap alatt az évi átlagos csapadékmennyiség több mint hetven százaléka zúdult a térségre.

Az egekbe szöktek a biztosítási költségek, aminek egyik tényezője az ingatlanárak emelkedése, viszont Ausztrália biztosítási ágazatának csúcsszervezete az éghajlatváltozásra mutogat. Az Ausztrál Biztosítási Tanács szerint jelenleg az ország egyetlen része sem biztosíthatatlan, de „a megfizethetőség és elérhetőség aggodalomra ad okot”.

Az elmúlt évtizedben a biztosítók természeti katasztrófák okozta kárigényekre költött összege nagyjából megduplázódott. Átlagosan a fogyasztók majdnem négyszer annyit fizetnek a lakásbiztosítási díjakért, mint 2004-ben.

Észak-Ausztráliában ezek a számok még szélsőségesebbek – egyes esetekben tízszer magasabbak, mint máshol. Egyre több ausztrál kényszerül arra, hogy alulbiztosítsa otthonát – azaz olcsóbb, kevés fedezetet nyújtó biztosítást kössön, vagy teljesen lemondjon a biztosításról.

Ez valószínűleg Ausztrália legfontosabb megélhetési kérdése. Azok a háztartások, amelyek nem rendelkeznek biztosítással, azt kockáztatják, hogy elveszítik legnagyobb értékű vagyonukat

– mondta Antonia Settle, a Melbourne-i Egyetem politikai közgazdásza a BBC-nek.

A fiatalok 22-es csapdája

A jelenség súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, és éghajlati gettókat is létrehozhat – állítja a Climate Valuation kockázatelemző cég.

A nagyobb kockázatú területeken olcsóbbá válik az ingatlanok megvásárlása és bérlése, ami gyakran vonzza azokat, akik a legkevésbé tudják megfizetni a megfelelő biztosítást, ami súlyosbítja a katasztrófák pénzügyi hatásait.

Ausztráliában az emberek nem költöznek el az éghajlatilag veszélyeztetett helyekről. Sőt a nagyvárosok peremén inkább oda költöznek

– mondja Liz Allen demográfus, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

Ausztráliában a lakhatás megfizethetősége olyan súlyos probléma, hogy az emberek az éghajlati katasztrófa sújtotta helyeket jó alkunak tekintik, mert biztosíthatják, hogy legyen egy hely, amelyet a sajátjuknak nevezhetnek. Az olcsó ár miatt költöznek veszélyeztetett területre.

A kormány milliárdokat ígért a biztosítók biztosítására a katasztrófákból eredő súlyos kárigények miatt, azzal érvelve, hogy ez lényegében a felére csökkenti az Észak-Ausztráliában élők biztosítási díját. Ez azonban kockázatos politika, és sem az Ausztrál Biztosítási Tanács, sem az ország iparági felügyelő szerve nem akarja.

Ehelyett azt követelik, hogy a kormány korlátozza a magas kockázatú területeken a fejlesztéseket, fontolja meg a lakástulajdonosok egy részének kivásárlását, vagy motiválja az embereket, hogy katasztrófaállóvá tegyék ingatlanjukat.

A kormányok nem szívesen foglalkoznak ezzel. A 2019–2020-as hatalmas bozóttüzek után figyelmeztették az ausztrálokat, hogy készüljenek a katasztrófákra, amelyek egyszerre következnek be. Ausztrália lakosságszámra vetítve továbbra is a világ egyik legnagyobb kibocsátója, pedig meglehetősen ki van téve az éghajlatváltozásnak.

Scott Morrison miniszterelnök kormánya azt ígérte, hogy 2030-ig 26 százalékkal csökkenti a kibocsátást. A munkáspártiak Anthony Albanese vezetésével 43 százalékos csökkentést ígértek.

Mindkettő az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport által ajánlott ötvenszázalékos szint alatt van.

A szénprobléma

Az ausztrálok többsége szigorúbb éghajlatvédelmi intézkedéseket szeretne, de mindkét párt meglehetősen csendben maradt a témával kapcsolatban a választási kampány során.

A szén Gladstone város szerves részét képezi. A szenet a helyi kikötőből szállítják, és ez segítette Ausztráliát abban, hogy a

A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása politikailag nehéz kérdés, amelyet egyetlen nagy párt sem akar nyíltan kezelni, különösen nem a választások idején.

(Borítókép: Bozóttűz 2020. január 10-én Mount Adrah Ausztráliában. Fotó: Sam Mooy / Getty Images)