Tizenhétből nyolc minisztériumot nő vezet Emmanuel Macron új kormányában

2022.05.20. 21:07
A politikai folytonosság üzenetével alakult meg az újraválasztott Emmanuel Macron francia elnök új kormányzata pénteken: több kulcsposzton maradt az eddigi tárcavezető; a legfontosabb változás a külügyi és a védelmi minisztérium élén történt.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentése szerint az új külügyminiszter Catherine Colonna, Franciaország eddigi londoni nagykövete lett, aki régebben – Jacques Chirac elnöksége alatt – az uniós ügyekkel foglalkozó minisztériumot vezette. A védelmi tárca élére Sébastien Lecornu, a tengerentúli francia területek volt minisztere került.

Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter és Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben – közölte az Élysée-palota. Macron már kedden kinevezte új miniszterelnökét Élisabeth Borne eddigi munkaügyi miniszter személyében.

A tizenhét minisztériumból nyolcat vezet nő,

 a teljes kormányzat 28 tagja között pedig fele-fele a nők és a férfiak aránya.

Az oktatási miniszter a részben afrikai hátterű Pap Ndiaye lett, a kulturális tárcát a libanoni születésű Rima Abdul Malak vette át. A következő olimpia megszervezésének feladata Amélie Oudéa-Castéra sportminiszterre vár.

Néhány minisztérium neve is megváltozott

Emmanuel Macron egyes minisztériumok nevét is megváltoztatta, hogy jobban jelezzék az április 24-én öt évre újraválasztott államfő prioritásait. A munkaügyi minisztérium például a jövőben munkaügyi, foglalkoztatási és a gazdasági integrációért felelős minisztérium lesz. Létrehozták az energetikai átmenettel foglalkozó tárcát, valamint a szolidaritással, önfoglalkoztatással és a fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó minisztériumot.

Macron már újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg. De az új kormány első intézkedésein múlik az is, hogy a június 12-én és 19-én esedékes, kétfordulós nemzetgyűlési választásokon biztosítani tudja-e a parlamenti többséget az államfőnek a további hatékony kormányzáshoz – számolt be az MTI.