Erdoğan telefonon tárgyalt a svéd és finn vezetőkkel, és közölte a feltételeit

Erdoğan szerdán a TRT török állami televízióban kijelentette, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Erdoğan szombaton közölte Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel: Ankara „azt várja, hogy Svédország hozzon konkrét és komoly intézkedéseket annak bizonyítására, hogy osztja Törökországnak a PKK terrorszervezettel, valamit annak szíriai és iraki szövetségeseivel kapcsolatos aggodalmait” – tájékoztatott közleményében a török elnöki hivatal. Az elnök hozzátette, hogy a szíriai török invázió után a Törökország ellen 2019-ben elrendelt fegyverexport-embargót is fel kell oldani.

Andersson kijelentette: nagyra értékelte a telefonhívást, és Svédország a kétoldalú kapcsolatok erősödését reméli Törökországgal.

Hangsúlyoztam, hogy Svédország üdvözli azt a lehetőséget, hogy együttműködhet a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, és kiemeltem, hogy Svédország egyértelműen támogatja a terrorizmus elleni harcot

– idézi a svéd kormányfő közleményét az MTI.

Sauli Niinistö finn államfővel folytatott telefonbeszélgetésében Erdoğan hangsúlyozta, hogy ha egy NATO-szövetségest egy terrorszervezet részéről fenyegető veszéllyel szemben nem lépnek fel, az ellentétes a szövetség szellemével – közölte Ankara. Niinistö azt mondta: „nyílt és közvetlen” tárgyalást folytatott Erdoğannal, és egyetértett a szoros párbeszéd folytatásában.

Ki csatlakozhat a NATO-hoz?

Stockholm és Helsinki hétfőn nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország kérelmének elfogadása gyorsan megtörténhet, ami – szavai szerint – növeli a katonai szövetség biztonságát. A jelentkezést hivatalosan megfontolásra, mérlegelésre elküldik a 30 tagállamnak, erre két hét áll rendelkezésre. 

Bármelyik európai állam kérheti felvételét, ha megfelel bizonyos követelményeknek, és a belépést valamennyi tagállam egységesen támogatja. A követelmények között szerepel, hogy a jelentkező államnak piacgazdaságon nyugvó működő, demokratikus politikai rendszerrel kell rendelkeznie. Megfelelően kell bánnia az országban élő kisebbségekkel, konfliktusai rendezésére békés eszközökkel kell törekednie, a szervezet működését katonai szerepvállalással kell támogatnia, és vállalnia kell a polgári-katonai kapcsolatok és intézmények demokratikus működtetését. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szombati, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  Recep Tayyip Erdoğan. Fotó:  Isa Terli / Anadolu Agency / Getty Images)