Kovács Zoltán szerint van különbség az ukrán és a közel-keleti menekültek között

A nemzetközi szóvivő kiemelte: a menedékjogi eljárás szerint a hazájukat kényszerűségből elhagyóknak az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük. Az államtitkár meglátása szerint a liberális szakértők összemossák „a szomszédunkban zajló háború elől menekülő ukrán menekülteket a déli határainkat rutinszerűen ostromló illegális migránsok erőszakos, kődobáló tömegével”.

Az Euro-Med Human Rights Monitor ugyanezt a hibát követte el Kovács Zoltán szerint, amikor cikkükben arra szólították fel a magyar kormányt, hogy „ugyanúgy fogadjon be a déli határainkon érkező migránsokat, mint ahogy mi fogadtunk be most 700 ezer, az ukrajnai háború elől menekülő menekültet”.

A nemzetközi szóvivő rámutatott: 

hiszen mindenki, akinek menedékkérelmét a magyar hatóságok pozitívan bírálják el, menekültstátuszt kaphat Magyarországon.

Kovács Zoltán egy fontos részletre is felhívta a figyelmet a menedékjogi döntésnél:

A legtöbb nemzetközileg elfogadott jogforrás szerint a menedékkérőknek az első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük, ahová eljutnak. Magyarország teljes mértékben betartja ezt az elvet. Így például, ha egy bangladesi állampolgár megjelenik Magyarország szárazföldi határán, akkor felmerül a megalapozott gyanú...

Ebből kifolyólag az államtitkár szerint „minden józan gondolkodású ember egyetért azzal, hogy a Magyarország és Szerbia határán a távoli Közel-Keletről érkező, túlnyomórészt afgán és szíriai fiatal férfiak nagy csoportjának helyzete jelentősen különbözik a szomszédos Ukrajnában veszély elől menekülő nők és gyermekek helyzetétől”.

Az új-zélandi Scoopban megjelent cikkben Kovács Zoltán azt írja, hogy „Magyarország migrációs és menekültpolitikája nem hasonlít migrációs apartheidhez”, amihez az Euro-Med Human Rights Monitor hasonlította. Az államtitkár kommentárt is fűzött írásához a közösségi oldalán. Itt úgy fogalmazott, hogy cikkével „a migráció liberális »szakértőinek« új elképzelésére” reagált.