Vietnám a világ egyik legvérengzőbb országa, elhallgatja a kivégzések számát

A korábban titkosított kormányzati adatokból, amelyeket 2017-ben hoztak nyilvánosságra és tettek közzé a vietnámi állami médiaorgánumok, kiderült, hogy 2013 és 2016 között 429 kivégzésre került sor – ezzel az országot a halálbüntetés alkalmazása tekintetében csak Kína és Irán előzi meg.

Az Amnesty International e heti jelentése szerint világszerte húsz százalékkal nőtt a kivégzések száma, miközben az országok enyhítették a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat. A korábbi évekhez hasonlóan azonban a jelentés nem tartalmazta Kínát és Vietnámot, ahol a kivégzéseket államtitoknak tekintik. A hatósági adatok egy részét nyilvánosságra hozták, amihez az Amnesty is hozzájutott.

Jelenleg több mint ezer embert ítélhettek halálra az országban – köztük laoszi, kambodzsai, szingapúri és malajziai külföldieket és egy 73 éves ausztrál nőt, akit kábítószer-kereskedelemért ítéltek el.

A kormányzó Vietnámi Kommunista Párt régóta védi és igazolja a halálbüntetés alkalmazását. A 2017-ben nyilvánosságra hozott állami dokumentumokból kiderült, hogy a közbiztonsági minisztérium jóváhagyta a halálos injekciókat – írja a CNN.

Vietnám továbbra is a legnagyobb kivégző Délkelet-Ázsiában az Amnesty jelentésében szereplő adatok alapján, és a mianmari helyzetet is említik.

Riasztóan megnőtt az ismert halálos ítéletek száma Mianmarban, ahol a halálbüntetés a hadsereg eszközévé vált a tüntetők és újságírók folyamatos és széles körű üldözése, megfélemlítése, zaklatása és a velük szemben elkövetett erőszak során

Legalább 86 nyilvántartott halálos ítéletet hajtottak végre az előző években, köztük 65 olyan ember volt, akit katonai bíróság ítélt halálra.

A hadiállapotra vonatkozó rendelkezések értelmében a junta vezetője, Min Aung Hlaing hagy jóvá minden kivégzést, és jogosult a kivégzések visszavonására vagy a halálos ítéletek helyett enyhébb büntetések kiosztására. A katonai bíróság által hozott határozatok vagy ítéletek ellen nincs lehetőség fellebbezésre a junta tisztviselői szerint.

A halálbüntetés államtitok

A szomszédos Szingapúrban és Indonéziában 2021-ben nem jegyeztek fel kivégzést. Mindkét országban gyilkosságért, lőfegyver birtoklásáért és kábítószer-kereskedelemért hajtanak végre halálos ítéletet, és Szingapúr 2022-ben újraindította a kivégzéseket.

A városállam áprilisban kivégezte a malajziai állampolgárságú Nagaenthran K Dharmalingamot – egy értelmi fogyatékos férfit, akit kábítószer-kereskedelemben találtak bűnösnek.

A vietnámi halálos ítéletek túlnyomó többsége kábítószer-bűncselekményhez kapcsolódik, az Amnesty szerint a tavaly hozott 119 halálos ítéletből 93-at ez a terület tett ki. A többi kivégzésre váró között vannak egykor nagyhatalmú üzletemberek, akiket korrupció, sikkasztás és csalás miatt ítéltek el.

Ngujen Huan Szont, egy korábbi magas rangú tisztviselőt – aki egykor egy nagy vietnámi bank vezetője volt – 2017-ben halálra ítélték egy több millió dolláros illegális kölcsönökkel kapcsolatos csalásban játszott szerepe miatt. Másokat is elítéltek állami korrupció vádjával.

Vietnám vélhetően Délkelet-Ázsia első számú kivégzőjévé nőtte ki magát, ami egyeseket meglephet, de jogvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező években valószínűleg egyre több kivégzésre kerül sor az országban.

Vietnám továbbra is elképesztő ütemben végez ki embereket

– mondta Ben Swanton, egy 88 Projekt nevű nonprofit érdekvédelmi szervezet igazgatója, amely a szólásszabadságért és az emberi jogokért küzd az országban.

A Vietnámi Kommunista Párt tisztában van azzal, hogy a halálbüntetés alkalmazása ellentmond annak a narratívának, amely szerint az ország békés és harmonikus társadalom, és ez árthat a nemzetközi hírnevének.

Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai igazgatóhelyettese szerint Délkelet-Ázsia egyik leginkább jogsértő állama Vietnám.

Arra használják a halálbüntetést Vietnámban, hogy megfélemlítsék azokat, akik megszegnék a törvényt, és erősítsék a kormányzó párt hatalmát. Ez egy olyan kormány, amely üldözi a másként gondolkodókat, eltiporja a civil társadalmat, tárgyalás nélkül elítél és bebörtönöz embereket, és most már tudjuk, hogy sokkal több embert végez ki, mint bárki más a régióban.

Az elmúlt években Szingapúr és Indonézia került a címlapokra kivégzési ügyeivel, de Vietnám kivégzési rekordja mellett a szomszédos országok halállistái eltörpülnek, ezért nem meglepő, hogy a szisztematikusan végrehajtott kivégzéseket a vietnámi állam nem verte nagydobra.