Az amerikai legfelsőbb bíróság a nagy technológiai vállalatok mellé állt

A törvény ellen a – a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot is magában foglaló – Számítástechnikai és Kommunikációs Ipari Szövetség (CCIA) nevű amerikai szervezet nyújtott be panaszt, amellyel a kedden hozott ítélet tanúsága szerint a legfelsőbb bíróság 5-4 arányban egyetértett – számolt be erről az amerikai sajtó szerdán.

A jogszabályt egy alsóbb fokú bíróság még 2021-ben blokkolta, majd egy kerületi bíróság döntése nyomán május 11-én ismét hatályba lépett. 

Ezt követően indítottak pert az iparági csoportok, amelyek állásfoglalást kértek a legfelsőbb bíróságtól. Szerintük ugyanis 

az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése alapján. A törvény alkotmányellenesen kormányzati beleszólást engedne a magánbeszédbe.

Konzervatív különvélemény

Samuel Alito, Clarence Thomas és Neil Gorsuch, a taláros testület három konzervatív bírája írásos különvéleményt adtak ki, amelyben egyebek között azt írták:

Egyáltalán nem egyértelmű, hogy az internet kora előtti precedensek hogyan vonatkoznak a közösségi média nagyvállalataira.

Hozzájuk csatlakozott Elena Kagan bíró is, azonban John Roberts, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor, Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh bírók a jogszabály blokkolása mellett döntöttek.

A jogszabály azt követően született meg, miután az amerikai konzervatívok arra panaszkodtak, hogy a nagy technológiai vállalatok sorozatosan megakadályozzák őket abban, hogy hangot adjanak nézeteiknek. Példaként Donald Trump volt elnököt említették, akinek a Twitter véglegesen felfüggesztette felhasználói fiókját a 2021. januári capitoliumi zavargások után.

(Borítókép: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete 2022. június 1-jén Washingtonban. Fotó: Drew Angerer / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)