Először nyilatkozott a német lapnak az ukrán elnök, be is szólt a kancellárnak

Nemrég látott napvilágot egy videóinterjú Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az elnök vontatottan, álmos szemekkel válaszolt Christian Sievers Dara Hassanzadeh kérdéseire.

A beszélgetésből kiderült, nagyon keveset alszik, de Németországgal kapcsolatban igyekezett megfontoltan beszélni, ugyanis a két kormány között nem felhőtlen a viszony. Azonban a szkeptikusság már jóval Olaf Scholz német kancellár kinevezése előtt beférkőzött az államok közötti kapcsolatba. Ezzel szemben Zelenszkij kiemelte: Ez korántsem jelenti azt, hogy az ukrán–német viszony rossz lenne. 

Ukrajna és Oroszország között nem lehet egyensúlyozni

Az ukrán vezető szerint Scholznak biztosítania kell Ukrajnát arról, hogy Németország támogatja őket.

Nem szabad egyensúlyozni az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatok között. Scholznak biztosabbnak kellene lennie az Ukrajnához fűződő kapcsolataiban

– fogalmazott az államfő, hozzátéve: Kijevben Németországot hintapolitikával vádolják, vagyis pontosabban a kormányt, mivel szerinte a német nép már döntött, és kifejezte nyilvánvaló támogatását az ukránok irányába. Zelenszkij úgy véli,

még akkor is, ha ez ártalmas a német gazdaságra.

A kancellár látogatására kitérve elmondta: nem csak a képekről kell majd, hogy szóljon. Azt feltételezi, hogy Scholz a védelem mellett az uniós tagjelölti státuszhoz is több támogatást fog nyújtani, de az Oroszország elleni szankciók szigorítását is reméli.

A Nyugat nem nyújtott időben támogatást

Volodimir Zelenszkij az interjúban azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a háború előtt nem reagáltak időben az orosz fenyegetettségre, például korai fegyverszállítással. Németország pedig még ennél is később kezdte el katonailag támogatni Ukrajnát. 

Németország a fegyverszállítások tekintetében valamivel később csatlakozott – magyarázta. Elsőként szállított fegyvereket az Amerikai Egyesült Államok, Szlovákia, Lengyelország, Nagy-Britannia, majd őket követte Bulgária és Románia. Eközben Németország és Franciaország csak politikailag és retorikailag állt ki Ukrajna mellett.

De akkor, a háború elején nem a politikára, hanem a segítségre volt szükségünk

– idézi Zelenszkijt a ZDF.

Az ukrán elnök úgy gondolja, Ukrajna védtelensége vezetett az orosz támadáshoz, a háború pedig csak akkor érhet véget, ha az országa megerősödik, Oroszország pedig meggyengül.  

A béketárgyalásokról is szó esett

Arra, hogy lesznek-e béketárgyalások, valamint, hogy Ukrajna fontolóra venné-e a béke érdekében, hogy átad területeket az oroszok számára azt mondta:

Nincs idő olyan tárgyalásokra, amelyek nem érnek el semmit. A saját földünkön vagyunk, ez a mi népünk, ez a mi területünk, és nagyon fáj, hogy embereket veszítünk, ez így van, de mindent elveszítünk, ha Oroszország legyőz bennünket ebben a háborúban.

Hangsúlyozta: Ukrajna kész tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, de csak abban az esetben, ha az oroszok valóban véget akarnak vetni a háborúnak. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: Valentyn Ogirenko / File Photo / Reuters)