Francia, olasz és német vezetők vonatoztak Kijevbe tárgyalni
![32CK9UW-highres](https://kep.index.hu/1/0/4385/43856/438566/43856632_430ac9bad8d4ddd15f446ff0e2c4fdcc_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Ukrajna végre oda csaphat, ahol Oroszországnak fáj, de lehet, már késő
- Tarjányi Péter: Nem a titkosszolgálat, hanem a piszkosul nagy szerencse mentette meg Donald Trumpot
- Nyolchetes kislány halt meg egy autóban New Jerseyben
- Tíz éve lőtték le a maláj utasszállítót Ukrajna felett: a hozzátartozók gyászban, a gyilkosok szabadlábon
- Alec Baldwin ítélete miatt újratárgyalást akar a fegyvermester
Csütörtökre virradóan különvonattal érkezett Kijevbe Mario Draghi olasz kormányfő, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Nem sokkal érkezésük előtt azonban légiriadó volt az ukrán fővárosban. Ezt a Német Sajtóügynökség helyi tudósítója is megerősítette.
A három vezető Lengyelországban szállt vonatra. Macron, Scholz és Draghi éjszakai találkozót tartott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, ahol nemzetközi repülőtér is található, mielőtt továbbutaztak Kijevbe – írja a ZDF.
Scholz ezúttal is támogatásáról biztosította Ukrajnát az oroszok ellen vívott háborúban. A kancellár elmondta: fontos, hogy az egykori Európai Gazdasági Közösséget alapító három nagy ország vezetője Kijevbe utazik, és támogatja Ukrajnát és az ukrán népet a háborús helyzetben.
A német kormányfő hozzátette:
nemcsak szolidaritást akarunk tanúsítani, hanem biztosítani akarjuk Ukrajnát arról, hogy az általunk szervezett segítség, a pénzügyi és a humanitárius folytatódik a fegyverek terén ugyanúgy.
Ezzel egy időben világossá tette, hogy az Oroszország elleni szankciók nagy jelentőséggel bírnak.
A szankciók hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország feladja tervét és visszavonja csapatait. Ez a cél
– jelentette ki Scholz.
Emmanuel Macron szintén támogatásáról biztosította Ukrajnát. Amikor a vonat begördült a kijevi pályaudvarra, a francia elnök arról beszélt, hogy az európai egység üzenete az ukránoknak is szól, ahogy a jelenlegi és a jövőbeli támogatások is.
„Tudjuk, hogy a következő pár hét nehéz lesz” – jelentette ki Macron.
Nem sokkal a Draghival, Macronnal és Scholzcal folytatott tárgyalást követően Zelenszkij Klaus Iohannis román elnökkel is találkozik Kijevben. Március közepe óta számos állam- és kormányfő utazott Ukrajnába, Scholz, Macron és Draghi azonban a három legnépesebb és gazdaságilag legerősebb uniós tagállamot képviseli, amelyek a G7-nek is tagjai.
Zelenszkij korábban azt követelte az európai államoktól, hogy szállítsanak nehézfegyvereket, és
a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón járuljanak hozzá Ukrajna hivatalos EU-tagjelöltté nyilvánításához.
Vitalij Klicsko egykori világklasszis ökölvívó, Kijev jelenlegi polgármestere kifejezetten örül annak, hogy a német kancellár az ukrán fővárosba utazott.
„Ez a támogatás fontos jele egy olyan időszakban, amikor Kijev meglátogatása még mindig kockázatos, mivel bármikor becsapódhatnak rakéták” – nyilatkozta a kijevi polgármester a Bildnek.
Az európai vezetők a háború sújtotta Kijev külvárosába, Irpinybe is ellátogattak, ahol a lakóépületek és a polgári infrastruktúra súlyosan sérült, miután az orosz csapatok az invázió korai szakaszában megpróbálták elfoglalni a fővárost. Csaknem háromszáz civil halottat találtak a kerületben, miután március végén az orosz erők kivonultak a területről.
Vegyesek az ukrán érzések a látogatás kapcsán
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint nagyot nyom a latba, hogy az EU három meghatározó gazdasági hatalma milyen politikát követ Ukrajna tagjelölti státuszával kapcsolatban. A szakértő kiemelte azt is, hogy Macront, valamint Scholzot sokan bírálták amiatt, hogy nem áll ki elég határozottan Ukrajna mellett. A kijevi látogatás tehát erről is szólt.
A német kancellárt egyébként azért is érte támadás, mert bár ígért nehézfegyvereket Kijevnek, nem érkeztek még meg. A szakértő hozzátette, hogy az összes, Ukrajnának felajánlott fegyverszállítmánynak csupán a tíz százaléka érkezhetett meg eddig.
Kijev kettős érzelmekkel, remények és félelmek keverékével állt a mai találkozóhoz
– jelenti ki Tálas. A remények a szakértő szerint az uniós tagjelöltséggel, a félelmek pedig azzal kapcsolatosak, hogy a három vezető nyomást gyakorolhat Zelenszkijre, hogy fogadjon el egy Putyin számára is vállalható békejavaslatot.
Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország-szakértője hasonló véleményen van. Szerinte is a kompromisszumos béke előmozdítása az egyik legnagyobb célja a Draghi–Macron–Scholz-hármasnak,
Európában pedig egyre többen vannak, akik békét akarnak.
„Ne feledjük, Macron nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot nem szabad megalázni” – emlékeztet Tálas, aki szerint a nyugati vezetőknek fontos, hogy hosszú távon rendezzék a diplomáciai kapcsolatokat az oroszokkal.
Európában egyre többen gondolják úgy, hogy minél előbb ki kell egyeznie Ukrajnának és Oroszországnak a béke érdekében, elsősorban a küszöbön álló gazdasági és élelmezési válság miatt. Sokan vannak azonban olyanok is, akik szerint most kell térdre kényszeríteni Moszkvát, elsősorban a kelet- és közép-európai országok politikusai.
Tálas szerint viszont mégsem az lesz a döntő a béke szempontjából, hogy Draghi, Macron vagy Scholz mit szeretne.
Ez a szakértő szerint az Egyesült Államokon, valamint a Putyinnak kedvező kompromisszumot elfogadhatatlannak tartó kelet- és közép-európai országokon, valamint az Egyesült Királyságon múlhat, és ezt csak fokozhatja a nyugati fegyverszállítmányok megérkezése.
Az EU-tagjelöltségi státusz kérdésével kapcsolatban a szakértő úgy véli, hogy ennek inkább gesztusértéke van a Nyugat részéről Ukrajna felé, a nagyhatalmaknak pedig olyan megoldást kell teremteniük, hogy a többi EU-tagjelölt ne kerüljön hátrányba, és megmaradhasson az egyensúly.
Arról már az Indexen is beszámoltunk korábban, hogy az ukránok teljes államadósságuk elengedését kérvényezik.
Ez egy tipikus kelet-európai tárgyalási stratégia
– jelenti ki Rácz András arra utalva, hogy először lényegesen többet kérnek annál az ukránok, mint amennyit valójában szeretnének. A szakértő szerint Zelenszkij további pénzügyi támogatást szeretne kicsikarni a Nyugattól, amelyet valószínűleg meg is fog kapni.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök egy Kijevbe tartó vonaton 2022. június 16-án. Fotó: Ludovic Marin / POOL / AFP)