Katasztrofális vulkánkitörés fenyegeti milliók életét Oroszországban

Az Oroszország távol-keleti részén található kolosszális, 3000 méter magas vulkánt egészen 2019-ig kialudtnak tekintették, amikor egy úttörő tanulmány kimutatta, hogy ismét aktívvá vált, és kitörhet.

A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a Bolshaya Udina kitörése olyan pusztítást okozhat, amilyenre Pompeji óta nem volt példa. A geofizikusok tanulmányukban megállapították, hogy a Bolshaya Udina vulkánnál 2017 vége óta mért megnövekedett szeizmicitás és „magmabetörések” indokolják a vulkán aktív kategóriába való átsorolását.

Az első kitörés pusztító lehet a hosszú alvás után

Ivan Koulakov, a Kőolaj-geológiai és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a tanulmány vezető kutatója elmondta, ha egy vulkán hosszú ideig csendes, az első robbanása katasztrofális lehet.

Nagy mennyiségű hamu kerül a levegőbe, messzire terjed, és nemcsak a környező települések, hanem az egész bolygó nagy területei is szenvedhetnek. Emlékezzünk Pompejire: a Vezúv ébredését több ezer éves szünet előzte meg. Az 1600-as perui kitörés pedig lehűlést eredményezett Európában, és éhínséget Oroszországban

– mondta a professzor az Express szerint.

A mostani tanulmány megjelenéséig a Bolshaya Udinát sosem tekintették aktív vulkánnak, mivel csak egy volt a többi lávát okádó sziklacsoport között, amelyek közül néhány állandóan aktív. A Bolshaya Udina nem mutatott semmilyen szeizmikus aktivitást azóta, hogy 1961-ben megkezdődött e vulkánok állandó megfigyelése, így mindig is nyugvónak tekintették. Sőt, a geológiai jelek arra utalnak, hogy a vulkánban évezredek óta nem volt szeizmikus tevékenység, ezért a geológusok még azt sem tudják megbecsülni, hogy az Udina mikor tört ki utoljára.

Hirtelen némi szeizmikus aktivitás kezdődött az Udinán 2017 decemberében. Kezdetben a kutatóknak nagyon nehéz volt megerősíteniük, hogy a földrengések közvetlenül az Udina alatt történtek, mert a megfigyelő hálózat körülbelül 30 kilométerre volt tőlük. 2018 nyarán több, hármasnál nagyobb erősségű földrengés is történt. 2019 februárjában pedig volt egy 4,2-es erősségű földrengés, amely nagyon erős bármelyik vulkán számára.

Oroszországon túlra is kiterjedhet a hatása

Ivan Koulakov geofizikus azt mondta, hogy a vulkán körüli falvakra jelentős hatással lenne egy kitörés. Egy kitörés hatásai Oroszországon túlra is kiterjedhetnek, Koulakov figyelmeztetett, hogy egy kitörés a világ „teljesen más részein” is hatással lenne az éghajlatra.

Egy robbanásszerű kitörés azzal fenyeget, hogy hatalmas területeket borít be láva és vulkáni hamu, valamint megtelik a légkör. Ezek hosszú távú éghajlatváltozási hatásokat okozhatnak, például kisebb jégkorszakot vagy nukleáris telet idézhetnek elő.

(Borítókép: A Bolshaya Udina vulkán. Fotó: Shutterstock)