Az Európai Tanács elnöke szerint újjáéledt az uniós bővítési folyamat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Történelmi bevételtől eshet el Oroszország, kemény lépésre készül a Gazprom - Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
Michel az uniós tagállamok vezetői június 23–24-én tartott csúcstalálkozójának eredményeit összegezve elmondta: a nyugat-balkáni országok közötti kétoldalú és regionális viták megoldásában is sürgős előrelépésre van szükség.
Koszovó és Szerbia kapcsolatait minél előbb normalizálni kell, ebben pedig a Belgrád–Pristina párbeszéd kulcsfontosságú. Az ET elnöke hangsúlyozta: az EU kész Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státuszt biztosítani, amennyiben teljesítik az Európai Bizottság által előírt feltételeket.
Charles Michel szerint az uniós tagállami vezetők legutóbbi csúcstalálkozója újjáélesztette az uniós bővítési folyamatot. Rámutatott, hogy az Emmanuel Macron francia elnök által májusban az EP-ben bemutatott, az európai politikai közösségről szóló koncepció fontos lehet az uniós bővítéspolitika számára.
Úgy vélte, hogy ilyen „rugalmas politikai platform" létrehozása kedvezne azoknak az EU-n kívüli európai országoknak, amelyek ugyanazon politikai érdekeket követik, és szeretnének szorosabban együttműködni az unióval.
Egy ilyen platform keretében olyan fontos kérdéseket lehetne megvitatni, mint a biztonság, az energia, az infrastruktúra vagy az egészségügyi vészhelyzetek
– hangsúlyozta az elnök.
The Kremlin’s barbaric war against Ukraine has marked a tectonic shift on our continent & created a new geopolitical reality.
— Charles Michel (@CharlesMichel) July 6, 2022
We decided to recognise the European perspective of Ukraine, Moldova & Georgia.
The future of these countries lies within the EU.@ZelenskyyUa #EPlenary pic.twitter.com/RbQpgK8BpM
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a tagállami vezetők az uniós csúcson tagjelölti státuszt biztosítottak Ukrajnának és Moldovának, ám hozzátette, hogy
a döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkán országainak, mivel a tagjelöltséget azonos feltételek mellett kell mérlegelni, így Bosznia-Hercegovinának és Georgiának is meg kellett volna adni a tagjelölti státuszt.
A kormánypárti politikus rámutatott: Szerbiával és Montenegróval nem haladnak előre a csatlakozási tárgyalások, Albániával és Észak-Macedóniával pedig még mindig nem kezdődtek el, és Koszovó vízumliberalizációja sem haladt előre.
A mostani geopolitikai helyzetben az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve hogy az élelmiszerhiány még tovább fokozza majd a migrációs nyomást.
Bocskor Andrea fideszes uniós parlamenti képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy az uniós csúcson „a bővítési folyamat végre elmozdult a holtpontról". Szerinte a tagjelölti státusz biztosítása Ukrajna és Moldova számára fontos és jelképes politikai üzenet, amelynek remélhetőleg szerepe lesz a béke és a biztonság előmozdításában.
„A kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, támogatták az integrációt, ezért bízom benne, hogy a tagjelöltség előmozdítja a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését is” – jelentette ki Bocskor Andrea.
(Borítókép: Charles Michel 2022. május 23-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
