Uber-akták: kiderült, hogyan segítették titokban a vezető politikusok a céget

Azt is megtudhatjuk, hogy egy taxis cég korábbi főnöke személyesen rendelte el annak megakadályozását, hogy a razziázó rendőrök hozzáférjenek a számítógépekhez. Az Uber szerint „múltbeli viselkedése nem volt összhangban a jelenlegi értékrendjével”, és ma már egy teljesen más vállalat.

Ezeket a Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos médiaszervezettel. Feltárták, hogy egy évi 90 millió dolláros lobbizási és PR-tevékenység hogyan toborzott baráti politikusokat, hogy segítsenek az európai taxisipar megzavarására irányuló kampányban.

Miközben a francia taxisofőrök tüntetéseket rendeztek az Uber ellen, Macron – akkor még miniszterként – az Uber főnökével, Travis Kalanickkal beszélt, és azt mondta neki, hogy a cég javára fogja megváltoztatni a törvényeket.

A dokumentumokból kiderül, hogy Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős volt uniós biztos, Brüsszel egyik vezető tisztviselője, még hivatali idejének lejárta előtt tárgyalásokat folytatott arról, hogy csatlakozzon az Uberhez, majd titokban lobbizott a cég mellett, megszegve ezzel az uniós etikai szabályokat.

Abban az időben az Uber nem csupán a világ egyik leggyorsabban növekvő vállalata volt, hanem az egyik legellentmondásosabb is, amelyet bírósági ügyek, szexuális zaklatással kapcsolatos vádak és adatvédelmi botrányok is kísértek. 

Az Uber szerint az utódja, Dara Khosrowshahi a cég működésének minden aspektusát átalakította, és „bevezette a részvénytársaságként való működéshez szükséges szigorú ellenőrzéseket és megfelelőséget”.

Macron látványos segítsége

Párizs volt az Uber első európai indításának helyszíne, és az Uber kemény ellenállásba ütközött a francia taxis társadalom részéről, ami az utcai erőszakos tüntetésekben csúcsosodott ki. 2014 augusztusában egy ambiciózus, egykori bankárt éppen akkor neveztek ki gazdasági miniszternek. Emmanuel Macron az Uberben látta meg a növekedés forrását és az égető szükségletet jelentő új munkahelyeket, ezért szívesen segített volna a cégnek.

Még októberben találkozott Kalanickkal és más vezetőkkel, ami a kezdetét jelentette annak a hosszú – de kevéssé ismert – tevékenységnek, amelynek során az ellentmondásos cég érdekeit képviselte a kormányon belül.

Mark MacGann, az Uber lobbistája látványosnak nevezte a találkozót. „Ilyet még sosem láttam. Hamarosan táncolni fogunk” – derül ki az aktákból. Emmanuel és Travis hamarosan keresztnevet váltottak, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak, többek között Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum konferenciáján.

Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy rendkívül hálás:

A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és az ipar kapcsolatában.

A francia taxisofőröket különösen feldühítette az UberPop 2014-es elindítása – egy olyan szolgáltatás, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy fuvart kínáljanak, jóval alacsonyabb áron.

Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatására vonatkozó francia törvények átdolgozásában.

Élet a betiltás után, erőszakos tüntetések

„Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Elkezdünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban” – olvasható Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.

„Jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és kijavítsuk a törvényt” – írta a gazdasági miniszter. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette az UberPop franciaországi működésének felfüggesztését. Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelmények enyhítésére vonatkozó rendeletet.

Az, hogy a mostani francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban a francia törvényeket megszegő, ellentmondásos globális céggel, eddig nem derült ki. Macron szóvivője közölte: „Pozíciójából adódóan kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek ezekben az években a szolgáltatási szektorban történt éles váltásban, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.”

Jogi szakértők szerint az Uber-aktákban dokumentált cselekmények kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás akadályozása elleni törvények lehetséges megsértésével kapcsolatban Franciaországban, Hollandiában, Indiában és Magyarországon is.

(Borítókép: Emmanuel Macron. Fotó: Aurelien Morissard / IP3 / Getty Images)