Ferenc pápa szerint ajándék, az őslakosok viszont visszakövetelik a kincseket

A Vatikáni Múzeumok adnak otthont a világ legcsodálatosabb műkincseinek, Michelangelo Sixtus-kápolnájától kezdve az ókori egyiptomi régiségeken át a pápai szekerekkel teli pavilonig. Ferenc pápa kanadai útja előtt azonban a múzeum egyik legkevésbé látogatott gyűjteménye a legvitatottabbá válik.

A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeuma őrzi a több tízezer őslakos kézimunkát, amelyet a misszionáriusok Rómába küldtek egy vatikáni kiállításra. A Vatikán szerint a tollas fejdíszeket, faragott rozmárfogakat, maszkokat és hímzett állatbőröket XI. Piusz pápának ajándékozták, aki az egyház globális hatásait, misszionáriusait és az általuk evangelizált őslakosok életét akarta ünnepelni.

Visszakérik a tárgyakat

Kanadai őslakos csoportok azonban, akiknek megmutatták a gyűjtemény néhány darabját, amikor tavaly tavasszal a Vatikánba utaztak, hogy találkozzanak Ferenc pápával, megkérdőjelezték, hogy a Vatikán hogyan jutott hozzá a művek egy részéhez, és kíváncsiak arra, hogy mi minden lehet még a raktárban, amit évtizedekig nem állítottak ki.

Néhányan a Bloomberg szerint azt mondják, hogy vissza akarják kapni a tárgyakat.

Ezeknek a daraboknak, amelyek hozzánk tartoznak, haza kellene térniük

– mondta Cassidy Caron, a Metisz Nemzeti Tanács elnöke, aki a metiszek küldöttségét vezette, amely arra kérte Ferenc pápát, hogy adja vissza a tárgyakat.

Az őslakos és a gyarmati időkből származó műtárgyak visszaszolgáltatása, amely a múzeumok és nemzeti gyűjtemények számára Európa-szerte sürgető vita, egyike a számos napirendi pontnak, amely Ferenc pápára vár vasárnap kezdődő kanadai útja során.

Kanadába utazik bocsánatot kérni

Az utazás célja elsősorban az, hogy a pápa személyesen, kanadai földön kérjen bocsánatot az őslakosok és őseik által a katolikus misszionáriusok által a hírhedt bentlakásos iskolákban elszenvedett visszaélésekért.

Kanadában több mint 150 ezer őslakos gyermeket kényszerítettek arra, hogy a 19. századtól az 1970-es évekig államilag finanszírozott keresztény iskolákba járjon, hogy elszigeteljék őket otthonuk és kultúrájuk befolyásától. A cél az volt, hogy kereszténnyé tegyék és asszimilálják őket a többségi társadalomba.

A hivatalos kanadai politika a 19. század végén és a 20. század elején szintén az őslakosok spirituális és kulturális hagyományainak elnyomására törekedett, beleértve az 1885-ös potlatchtilalmat, amely megtiltotta az első, őslakos nemzetek alapvető szertartását.

A kormány ügynökei elkobozták a szertartáshoz és más rituálékhoz használt tárgyakat, amelyek egy része kanadai, amerikai és európai múzeumokba, valamint magángyűjteményekbe került.

(Borítókép: Ferenc pápa 2017. április 26-án. Fotó: Franco Origlia/Getty Images)