Több millióan halhatnak éhen az ukrajnai háború miatt

Az elmúlt ötven év legnagyobb élelmiszerválsága bontakozik ki a világ legszegényebb országaiban, köztük Szomáliában a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági következményeinek hatásaként. A Világélelmezési Program (WFP) becslései szerint az üzemanyag és az élelmiszer árának drasztikus növekedése további 47 millió embert taszított akut élelmezési bizonytalanságba, így az összlétszám már 345 millió főre nőtt.

Ez több mint tízszeres növekedés 2019-hez képest, ami 2022-23-ra drámaibb lehet, mint az 1960-as kínai éhínségek.

Bár a gabona és más élelmiszerek világpiaci ára az elmúlt hetekben visszaesett, az ellátási láncok zavarai miatt hónapokig tarthat, míg ennek a hatásai megszűnnek az említett országokban. Ez viszont már éhező családok ezrei számára lesz későn. Az üzemanyag árának emelkedése pedig tovább növeli az inflációt azáltal, hogy rengeteg szektorba begyűrűzik.

Humanitárius szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború elvonja a figyelmet más válságokról, köztük arról, hogy a növekvő árak miatt számukra is egyre nehezebb megoldani az életmentő feladatokat. Az ilyen akciókra a WFP által nyújtott étel ára a 2019-es árszínvonalhoz képest 47 százalékkal ugrott meg. Így a humanitárius szervezetek csak kevesebb emberhez tudnak segélyt eljuttatni.

Etiópiában és Szudánban a WFP 1,2 millió menekült számára vágta meg az élelmiszer-ellátást, ami azt jelenti, hogy

Ezeken az intézkedéseken túl az is nagy problémát jelent, hogy az al-Kaidához hasonló terroristaszervezetek ellenőrzés alatt tartják a termelés egy részét, emellett a globális felmelegedés is érzékenyen érinti a Szahara és az Egyenlítő környékén fekvő országokat.

Becslések szerint az április–júniusi betakarítási szezonban a hazai élelmiszertermelés 40–60 százalékkal maradt el az előző évek számaitól, miközben mintegy hárommillió állat pusztult el 2021 közepe óta, mivel a legelők kiszáradtak. Az időjárási modellek azt jelzik előre, hogy az általában október és december közötti esőzés mértéke idén valószínűleg szintén az átlag alatt lesz.

Az egyedüli útvonal, ahol nagy mennyiségű búzát tudnak szállítani az országból, a Fekete-tenger. Libanon búzaimportjának közel 62,6, Szomáliáé 49, Tunéziáé 36 százalékban támaszkodik az ukrán termelésre. Ukrajna a fekete-tengeri kikötőin keresztül havonta hatmillió tonna gabonát szállított a térségbe.

Ukrajna kikötőit azonban szinte egytől egyig elfoglalták vagy blokád alá vonták az orosz erők. Ez azért is jelent nagy kiesést elsősorban a Közel-Kelet és Észak-Afrika élelmiszer-ellátása szempontjából, mert Ukrajna búza- és kukoricatermelése a háború előtt körülbelül 400 millió embernek biztosított élelmet. Az ország a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre.

Az ukránok így elkezdtek alternatív megoldásokat keresni, elsősorban a balti-tengeri lengyel és a fekete-tengeri román, illetve Duna-deltában lévő ukrán kikötőkön keresztül. A dunai kikötők azonban túl kicsik, és nem voltak még felkészülve ilyen nagy mennyiségű gabona szállítására. 2022 márciusában a háború előtti 6 millió tonnához képest mindössze 200 ezer tonnát tudott szállítani Ukrajna, júniusban pedig még mindig csak 1,2 millió tonnát.

Bár Törökország közvetítésével megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy egy biztonságos folyosót hozzanak létre a Fekete-tengeren, amelyen keresztül a gabona el tud jutni az arab világba, megállapodás még nem született, pedig a héten Teheránban erről is egyeztetett az orosz és a török elnök. Emellett Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy ellopja a gabonát, és máshol adja el.

Bár Ukrajna és a nyugati szövetségesei azt kérik a világtól, hogy ne vegyenek Oroszország által szállított ukrán búzát, Afrika nagy része már inkább kiegyezne az oroszokkal a szankciós politika helyett. Ahogy Hassan Khannenje, a kenyai HORN International Institute for Strategic Studies kutatóintézet szakértője mondta az Al Jazeerának

nem moralizálsz, ha éppen éhezel.

(Borítókép:  Arif Hudaverdi Yaman / Anadolu Agency / Getty Images)