Washington és Peking bonyolult kapcsolatának jövőjét térképezte fel a két elnök

A csütörtöki videókonferencia pontban 8:33-kor kezdődött, és 10:50-kor ért véget – közölte a Fehér Ház. A beszélgetésre abban az időszakban került sor, amikor Biden új utakat próbál találni az erősödő globális hatalommal való együttműködésre, és új stratégiákkal kísérli megfékezni Kína befolyásának terjeszkedését világszerte.

A globális egészségüggyel, a gazdaságpolitikával és az emberi jogokkal kapcsolatos eltérő nézetek már régóta próbára teszik a két nagyhatalom kapcsolatát, amit csak tetéz, hogy Kína elutasítja Oroszország ukrajnai inváziójának elítélését.

A feszültséget fokozza Nancy Pelosi képviselőházi elnök esetleges tajvani látogatása. A demokratikusan kormányzott sziget informális védelmi támogatást kap az Egyesült Államoktól, miközben Kína saját területének tartja.

Peking már korábban közölte, hogy a magas szintű látogatást provokációnak tekintené. A fenyegetést az amerikai tisztviselők fokozott komolysággal veszik tudomásul Oroszország ukrajnai háborújának fényében – írta az amerikai közszolgálati médium, a PBS.

Ha az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy a saját útját járja, és a végsőkig feszíti a húrt, akkor nagy valószínűséggel erőteljes válaszlépésekre számíthat

– jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. „Minden ebből fakadó következmény az Egyesült Államokra hárul” – tette hozzá Csao Li-csien.

Washington a jelek szerint értett a szóból, mert a nemzetbiztonsági tisztviselők csendben azon dolgoznak, hogy felhívják Nancy Pelosi figyelmét arra: esetleges tajvani utazása milyen kockázatokat jelenthet az önigazgatású sziget és Kína kapcsolatának rendkívül érzékeny pillanatában.

National security officials are quietly working to convince House Speaker Nancy Pelosi of the risks her potential trip to Taiwan could pose during a highly sensitive moment between the self-governing island and China. https://t.co/BY3OYFzefw

— CNN International (@cnni) July 26, 2022

Pelosi lenne a legmagasabb rangú amerikai választott tisztségviselő, aki Tajvanra utazik azóta, hogy a republikánus Newt Gingrich 1997-ben, szintén képviselőházi elnökként ellátogatott a szigetre.

Joe Biden a múlt héten azt mondta, hogy amerikai katonai elöljárók szerint „nem jó ötlet”, hogy a házelnök a szigetre látogasson.

Ugyanakkor a Pentagon a Ronald Reagan repülőgép-hordozót vezényelte a Dél-kínai-tengerre Nancy Pelosi esetleges tajvani látogatása előtt – értesült a Fox News.

Maga Pelosi egyébként nem erősítette meg terveit. „Soha nem beszélek az utazásaimról. Ez veszélyt jelent számomra” – idézte a CNN.

A közvetlen kommunikáció szerepe

Fontos, hogy Biden és Hszi rendszeresen tartsák a kapcsolatot – mondta az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a közvetlen telefonbeszélgetés előtt.

„Az elnök feltett szándéka, hogy a kommunikációs vonalak nyitva maradjanak Hszi elnökkel, mert erre szükség van” – nyilatkozta John Kirby, aki magyarázatul hozzáfűzte:

Vannak olyan kérdések, amelyekben együtt tudunk működni Kínával, és vannak olyanok, amelyeket nyilvánvalóan súrlódások és feszültségek terhelnek.

Biden és Hszi legutóbb márciusban beszélt egymással, nem sokkal az ukrajnai orosz invázió után.

„Ez ma a világ egyik legkövetkezetesebb kétoldalú kapcsolata, amelynek kihatásai messze túlmutatnak a két ország viszonyán” – mondta Kirby.

A telefonbeszélgetést „mélyreható véleménycserének” nevezte a Global Times, a kínai KP szócsöve.

Joe Biden és Hszi Csin-ping beszélgetésére akkor került sor, amikor az Egyesült Államok csökkentené a kínai gyártástól való függőséget.

A szenátus például törvénnyel ösztönzi a félvezetőgyártókat, hogy több csúcstechnológiai üzemet építsenek az USA területén.

A tajvani látogatás mellett súrlódásra ad okot „Kína agresszív magatartása” az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, nem utolsósorban pedig Kína reagálása Oroszország ukrajnai háborújára, illetve a Washington és Peking közötti, még Trump idején elkezdett kereskedelmi háború.

Az amerikai tisztviselők bírálták Kína zéró toleranciás járványpolitikáját, amit félrevezetőnek neveztek, ráadásul tovább lassítja a globális gazdasági növekedést.

Feszültségek forrása Kínának az ujgurokkal szembeni bánásmódja, amit az Egyesült Államok egyszerűen népirtásnak nyilvánított, továbbá a Dél-kínai-tenger militarizálása, valamint a nem csillapodó, globális gazdasági és politikai kémkedés Kína részéről.

(Borítókép: Jonathan Ernst / Reuters)