- Külföld
- antiszemitizmus
- spanyolország
- holokauszt
- gyújtogatás
- graffiti
- auschwitz
- fajgyűlölet
- gyűlöletbeszéd
- neonáci
Az egykor „zsidók haláltábora” elnevezésű spanyol falut újra antiszemita fenyegetés érte
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
A Castrillo Mota de Judíos – azaz a zsidók hegyi tábora – nevű településen neonáci szimbólumokat festettek fel, és kukákat gyújtogattak. Két graffiti a falu régi nevére – Castrillo Matajudíos, vagyis a zsidók haláltábora – utalt, amelyet egy nyolc évvel ezelőtti népszavazás után változtattak meg.
Az egyik graffitifeliraton az állt, hogy „A zsidók haláltábora, Auschwitz testvérvárosa”.
Helyiek oltották el a tüzeket
2015-ben hivatalosan is megváltoztatták a falu nevét, és bejelentették egy zsidó emlékközpont megnyitásának tervét. Nyolc hónappal korábban a falut olyan feliratokkal fújták tele, mint „Zsidók kifelé”, „Éljenek a katolikus uralkodók”, „A polgármester eladta magát a gyilkos zsidónak”, valamint Tomás de Torquemada nagy inkvizítorra való utalásokkal.
A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége (FCJE) szerint a legújabb megfélemlítő támadások veszélyes tűzesethez vezethettek volna, és felszólította a hatóságokat, hogy cselekedjenek.
Lorenzo Rodríguez, az észak-spanyolországi Castilla y León régió Burgos tartományában található Castrillo Mota de Judíos polgármestere gyáváknak nevezte a támadások mögött állókat. A Guardian szerint azt mondta, hogy a tragédiát csak a helyi lakosok erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elkerülni, akik eloltották a szemeteseket.
Az igazság és a bátorság mindig legyőzi a gyűlöletet és a gyávaságot. Soha nem fogunk letérdelni
– mondta a település polgármestere.
Spanyol állampolgársággal engesztelték ki a leszármazottakat
A települést feltehetően a 11. században alapította egy zsidó csoport, akiket egy közeli faluból űztek el. Bár népszerű kereskedelmi csomóponttá vált, és több mint 1000 embernek adott otthont, az élet drasztikusan megváltozott, amikor Izabella királynő és Ferdinánd király 1492-ben kiűzte a zsidókat Spanyolországból.
Egyes történészek szerint a falu nevének megváltoztatásával a katolicizmushoz és a koronához való hűséget akarták jelezni, míg mások úgy vélik, hogy a mota (domb) elírásból mata (gyilkol) lett.
Hét évvel ezelőtt Spanyolország megpróbálta jóvá tenni a zsidó közösségek elűzésével és üldözésével kapcsolatos „történelmi hibát”, és állampolgárságot ajánlott fel a szülőföldjükről elűzöttek leszármazottjainak. A 2019 októberében lejáró felajánlás eredményeként 132 226 szefárd zsidó származású személy nyújtott be kérelmet spanyol állampolgárságért.