Harcra készen állnak a tajvani fiatalok

Tajpejben azonban másként élték meg a vizitet.

Freddy Lim, az egykori heavy metal énekes jelenleg független parlamenti képviselő. Manapság rövid frizurát és elegáns inget visel, bár a tetoválások még mindig előbukkannak élesre vasalt mandzsettái alól.

„Alapelvünk, hogy szívesen látunk Nancy Pelosihoz hasonló magas rangú politikusokat. Egy ilyen látogatás nagyon fontos. Ez nem provokáció Kína ellen. Ez egy barát normális fogadása, mint bármely más ország esetében – mondta a BBC-nek.

Ebben Tajvanon minden nagyobb politikai párt egyetért.

„Pelosi házelnök látogatásával az Egyesült Államok támogatását fejezte ki Tajvan és az itteni tajvani iránt” – hangoztatta Charles Csen, az ellenzéki KMT, a Kuomintang párt parlamenti képviselője, korábbi elnöki szóvivő.

Tajvan szempontjából az Egyesült Államok harmadik legbefolyásosabb politikusának érkezése szimbolikus jelentőséggel bírt, hisz a kapcsolatok normalizálását szolgálja. Tajvan gyakrabban fogadna tekintélyes vendégeket az Egyesült Államokból is – hangoztatják. Utoljára 25 éve járt magas rangú politikus a szigeten – a szintén házelnök, republikánus Newt Gingrich.

Önmagában Nancy Pelosi látogatása azonban nem változtat lényegen, miszerint Tajvan szabad és demokratikus társadalom státusza veszélyben van.

Egyre többen ismerik fel, hogy Kína fenyegetései a sziget „szükség esetén erőszakkal történő újraegyesítésére” valósak. Ráadásul Kína katonai téren már most messze felülmúlja Tajvant.

A vörös posztó a függetlenség kinyilvánítása

Tajvan a minap Han Kuang elnevezésű, ötnapos, éleslövészetből, légi és tengeri manőverekből álló látványos hadgyakorlaton fitogtatta katonai erejét.

Az alkalmi szemlélő számára a modern katonai erő lenyűgöző bemutatója volt. A szakemberek előtt azonban azt igazolta, hogy Tajvan mennyire lemaradt Kína mögött.

A szigetország tankjai, tüzérsége és vadászrepülői elavultak, haditengerészete nem rendelkezik a legkorszerűbb radar- és rakétarendszerekkel, és modern tengeralattjárói sincsenek.

Kétségtelen, hogy egy közvetlen küzdelemben Kína felülkerekedne. De mi váltana ki egy kínai támadást? Peking számára a vörös vonalat régóta Tajvan függetlenségének hivatalos kinyilvánítása jelenti.

Az ellenzéki képviselő szerint Caj Jing-ven elnök és az általa vezetetett Demokratikus Progresszív Párt, a DPP kormánya veszélyesen közeledik ehhez a ponthoz.

Peking akkor támadja meg Tajvant, ha úgy véli, Tajvan függetlenné válik, és már nincs visszaút

– állítja Csen, aki szerint ha a következő elnökválasztáson újra a DPP jelöltje nyer, akkor Peking elérkezettnek láthatja az időt, hogy támadást intézzen Tajvan ellen, meghiúsítandó a függetlenség kinyilvánítását.

Öncélú persze az érvelés egy olyan párttól, amely mindenáron vissza akar kerülni a hatalomba, de meggyőzően szemlélteti a tajvani politika mély választóvonalát.

Egyfelől tehát a Kuomintang arról biztosítaná Kínát, hogy nem változtatna a status quón, a másik oldalon pedig azok állnak – köztük Freddy Lim –, akik úgy vélik, hogy Kína megnyugtatása kudarcot vallott, és az egyetlen megoldás Tajvan védelmének fokozása.

„Az ukrajnai háború után a közvélemény-kutatások egyértelműen azt igazolják, hogy a tajvaniak támogatják a védelem erősítését, kivált a fiatalok” – állítja Lim.

Állandó készültségben

Egy használaton kívüli gyárépületben, félórányira Tajpej külterületétől harminc fiatal férfi és nő a fegyverforgatás alapvető műveleteit sajátította el a napokban, a hivatalos hadgyakorlattól függetlenül. A fegyverek a valódiaktól csak annyiban különböznek, hogy sűrített levegővel működnek.

„Február óta a jelentkezők száma 50 százalékkal megugrott” – mondta a kiképzést vezető Max Csiang, aki szerint a gyakorlaton már csaknem kiegyenlítődött a férfiak és a nők aránya.

Az emberek ráébredtek a valóságra, hogy egy erősebb ország képes megszállni egy kisebb, szomszédos országot. Látták, mi történt Ukrajnában, és ugyanaz megtörténhet itt is.

Egy szomszédos épületben egy haladó csoport utcai harcokat mímel álcaruhában, golyóálló mellényben, sisakkal és rádiós kommunikációs felszereléssel.

„Ha a Kínával kialakult konfliktus háborúba torkollik, harcba szállok, hogy megvédjem magam és a családomat. Ez az oka annak, hogy elsajátítottam a fegyver használatát” – mondja Lisa Hszue, bár tudja, hogy a hozzá hasonló nők nem mennek a frontvonalra. „De ha kitör a háború, képesek leszünk megvédeni magunkat az otthonunkban”.

Nagyra tartja országa szabadságát – válaszolja arra a kérdésre: miért tartja fontosnak, hogy készen álljon a harcra Tajvanért.

„Kína demokratikus jogok nélküli ország. Egyszóval áldottnak érzem magam, hogy Tajvanon nőttem fel” – vallja Hszue.

(Borítókép:  Tajvani AAV7-es kétéltű támadó harcjármû száll partra, a háttérben egy Newport osztályú harckocsit partra szállító dokkhajó az évenkénti Han Kuang hadgyakorlaton a tajvani Pingtungban 2022. július 28-án. Fotó: MTI / EPA / Ritchie B. Tongo)