Megbukott a világ óceánjait védő megállapodás

Az ENSZ nyílt tengeri szerződésének elfogadásáról szóló tárgyalások két hétig folytak New Yorkban, de a kormányok nem tudtak megállapodni a feltételekről. Annak ellenére, hogy a nemzetközi vizek a világ óceánjainak közel kétharmadát teszik ki, csupán 1,2 százalékuk áll védelem alatt – írja a BBC.

Az óceánok védelméről szóló utolsó nemzetközi megállapodást, az ENSZ tengerjogi egyezményét 40 évvel ezelőtt, 1982-ben írták alá. Ez a megállapodás létrehozta a nyílt tenger nevű területet – nemzetközi vizeket, ahol minden országnak joga van halászni, hajózni és kutatni.

A óceánszennyezés veszélyei

Az elmúlt két hétben az eredeti szerződés 168 tagja, köztük az EU is, összeült, hogy megpróbáljon új megállapodást kötni. A világ biológiai sokszínűségének állapotát dokumentáló Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) nyílt tengeri tanácsadója, Kristina Gjerde kifejtette, miért fontos ez a szerződés:

Ami a nyílt tengeren történik, hatással van a part menti közösségeinkre, a halászatra, a biológiai sokféleségre – olyan dolgokra, amelyek mindannyiunk számára fontosak.

A tárgyalások négy kulcsfontosságú területre összpontosítottak:

• védett tengeri területek létrehozására,
• a környezeti hatásvizsgálatok javítására,
• a finanszírozás és kapacitásépítés biztosítására a fejlődő országok számára, és
• a tengeri genetikai erőforrások megosztására, amelyek főleg az óceánban élő növények és állatok biológiai anyagait jelentik. Ezek a társadalom számára előnyösek lehetnek, például gyógyszerek, ipari eljárások és élelmiszerek előállítása szempontjából.

Korlátoznák a kereskedelmet és a halászatot

A találkozót megelőzően több mint 70 ország már megállapodott abban, hogy a világ óceánjainak 30 százalékát védett területekké teszik. Ez korlátozná a halászat mértékét, a hajózási útvonalakat és az olyan feltáró tevékenységeket, mint a mélytengeri bányászat. 

Mélytengeri bányászatnál a 200 méterre vagy annál mélyebben fekvő tengerfenékből ásványi anyagokat termelnek ki. Ezek közé az ásványi anyagok közé tartozik az elektronikában használt kobalt, de az IUCN szerint a folyamat mérgező lehet a tengeri élővilágra nézve. Az ilyen tevékenységeket szabályozó Nemzetközi Tengerfenék Hatóság 2022 márciusáig 31-ei szerződést adott ki a mélytengeri ásványkincsek feltárására.

Az országok azonban nem jutottak megállapodásra a halászati jogokkal, valamint a fejlődő országok finanszírozásával és támogatásával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekben. Aggodalmak merültek fel, hogy e szerződés nélkül nemcsak a tengeri fajok lesznek védtelenek, hanem egyes fajok kihalásuk előtt felfedezetlenül maradnak.