Végül csak sikerült az emberiségnek visszafordíthatatlanul tönkretennie az Amazonast
További Külföld cikkek
- 28 évesen meghalt a világ leghosszabb ideig progériában élő betege
- Kína készen áll a háborúra, Amerika nem annyira
- Miért változott meg az orosz nukleáris stratégia?
- Óriási pusztítás várható, újabb hurrikán érkezik az Egyesült Államokba
- Felmentést kért Magyarország az uniós migrációs szabályozás alól
A jelentés nem egy jövőbeli lehetséges forgatókönyvet vázol fel, ez a jelenség nagyon is valós, és az esőerdő egyes területein már most is hatalmas károkat okozott.
A tanulmány szerint Brazíliához és Bolíviához köthető az összes erdőirtás és erdőpusztulás 90 százaléka, így ennek eredményeként az említett két országban már most is zajlik az úgynevezett szavannizáció.
Az Amazonas Térinformatikai Társadalmi-Környezeti Információk Hálózatának (RAISG) tudósai az Amazonas-medencei Bennszülött Szervezetek Koordinátorával (Coica) együttműködve készítették el az Amazónia az idő ellen című tanulmányt, amely az eddigi egyik legnagyobb, és mind a kilenc, az Amazonas egy részét lefedő országra kiterjed – írja a Guardian.
Kicsire nem adnak
Az amazóniai őslakosok 511 nemzetet és szövetségest képviselő szervezetei globális paktumot szorgalmaznak az Amazonas 80 százalékának 2025-ig történő állandó védelmére.
A 80 százalékos cél hatalmas kihívás, mivel az eredeti erdő mindössze 74 százaléka maradt meg. Sürgős cselekvésre van szükség nemcsak a még épségben lévő területek védelme érdekében, hanem a károsodott területek helyreállítása és a 80 százalékos szint elérése miatt is.
A feladat elképesztő nehéz, de megvalósítható
– mondta Alicia Guzmán, a jelentést koordináló ecuadori tudós. „Minden az őslakos közösségek és az erdőben élő emberek bevonásán múlik.”
Komoly veszélyt jelent a bányászat
A bányászat egyre növekvő fenyegetést jelent, a védett területek és az őslakosok földjei pedig az aranyásók által leginkább áhított területek közé tartoznak. A bányászat nagy része titkos és illegális, de a védett területeken a bányászat mintegy fele legálisan történik, ezért a tudósok arra kérték a területek kormányait, hogy vonják be a bányászati engedélyeket.
A kőolaj szintén veszélyt jelent, különösen Ecuadorban, ahol a régióból exportált kőolaj 89 százaléka található.
Az Amazonas felszínének 9,4 százalékát borítják úgynevezett olajtömbök, és 43 százalékuk védett területeken, vagy az őslakosok földjén található. A jelentés szerint az ecuadori Amazonas több mint fele olajkitermelése alkalmas területnek van kijelölve, de a perui, a bolíviai és a kolumbiai részek is komoly veszélyben vannak.
(Borítókép: Légi felvétel egy leégett területről az Amazonas esőerdőben 2022. augusztus 31-én. Fotó: DOUGLAS MAGNO/AFP)