Felháborodás Japánban: a volt miniszterelnök temetése többe került, mint II. Erzsébeté

Még nem hozta nyilvánosságra a brit kormány a királynő temetési szertartásának költségeit, a Daily Mirror azonban nyolcmillió fontra, nagyjából 1,3 milliárd jenre becsüli. Ezzel szemben a júliusi merénylet áldozatául esett japán miniszterelnök szeptember 27-i állami temetése alsó hangon 1,66 milliárd jenbe, csaknem 4,9 milliárd forintba kerül.

A japán kormány csak a ceremónia befejezése után szándékozta nyilvánosságra hozni, hogy mennyit költenek a temetésre az adófizetők pénzéből, a közfelháborodás miatt azonban a kabinet képviselője már hetekkel korábban arra kényszerült, hogy számadást tegyen – jelentette a tokiói Aszahi Simbun.

A költségek csaknem fele, nyolcszázmillió jen a biztonsági kiadásokat fedezi – közölte Macuno Hirokazu, a kormány főtitkára.

Méltánytalan a temetések összehasonlítása vagy az árak versenyeztetése, de tény, hogy Abe búcsúztatása valamivel szerényebb Erzsébet királynő temetésénél.

Igaz, hatezer meghívottat vártak a Tokió központjában, a Nippon Budokan arénában megtartott megemlékezésre, köztük Kamala Harris amerikai alelnököt, Emmanuel Macron francia elnököt, Narendra Modi indiai és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnököt, továbbá több tucat államfő mellett Vietnám, Kambodzsa és Szingapúr vezetőjét is.

Erzsébet királynő temetésének televíziós közvetítése a japán nézőknek is megmutatta, hogy Nagy-Britannia mennyire ragaszkodik egykori uralkodójához, ugyanakkor rávilágított arra, hogy mennyire más a közhangulat Japánban.

Sokan már most meggyőződéssel vallják, hogy a végleges temetési kiadások a tervezettnél sokkal magasabbra rúgtak. A tokiói olimpiára hivatkoznak, amelynek megrendezése végül a tervezett összeg kétszeresét, 13 milliárd dollárt, 5500 milliárd forintot emésztett fel.

Haveri alapon?

Vajon a két állami temetés költségei közötti különbség a rendezvényszervezéssel magyarázható? – tették fel egyesek a kérdést Japánban. A 176 millió jenes szerződésre ugyanis egyetlen ajánlat érkezett: a tokiói Murajamától. Abe ugyanezt a céget alkalmazta az éves cseresznyevirág-ünnepség megrendezésére, és már akkor azzal vádolták, hogy haveri alapon juttatta üzlethez a vállalatot.

Öt nappal a temetés előtt több százan tüntettek a japán fővárosban a vélt rongyrázás ellen.

Az állami temetés előtt tengerentúli vendégek érkeztek Japánba, hogy találkozzanak Abe utódjával, Kisida Fumio miniszterelnökkel. A háromnapos eseménysorozatot temetési diplomáciának nevezik.

Abe politikája megosztotta Japánt

Abe volt Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, akinek életét 67 éves korában egy megdöbbentően erőszakos – és szerencsére ritka – merénylet oltotta ki.

Ő a második kormányfő, akit állami szertartáson búcsúztatnak. A legutóbbira 55 éve került sor. Josida Sigeru a második világháború után volt az ország vezetője. Érdemeit Japán irányvonalainak meghatározásában széles körben elismerték.

Mivel Japán évtizedek óta először küzd inflációval, a helyzet kritikusai szerint a pénzt jobban is el lehetne volna költeni – például az alacsonyabb jövedelmű családok megsegítésére.

Az Abe állami temetése miatti elégedetlenség a kormány csökkenő népszerűségi mutatóit táplálja, amelyek a legalacsonyabbak Kisida hatalomra kerülése óta. Abe miniszterelnökként folytatott politikája egyébként megosztotta Japánt. A japán közéletben elfoglalt helye körüli vita nem látszik csillapodni.

(Borítókép:  Tiltakozás  Abe Sinzó temetése ellen Tokióban 2022. szeptember 25-én. Fotó: Yusuke Harada / NurPhoto via Getty Images)