Ezekről hazudhat az orosz vezetés

Mint arról az Index is beszámolt, az emberek többsége az Oroszországhoz való csatlakozásról szavazott az orosz ellenőrzés alá került ukranjai régiókban megtartott népszavazásokon. A donyecki és luhanszki, valamint herszoni és zaporizzsjai régió oroszbarát vezetése múlt héten kezdeményezett referendumot, egy nappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el.

Arról, mi következhet ezután, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külpolitikai szakértője beszélt Geo-Trendek podcastjében.

Nyílt orosz annexió

Bendarzsevszkij Anton elsőként kihangsúlyozta, fölösleges találgatni arról, mennyire volt jogellenes az oroszok által tartott népszavazás, mivel szerinte leginkább ahhoz hasonlít a most zajló folyamat, mintha „valaki szerezne egy fegyvert, amivel lelőné a szomszéd család egy részét, egy másik része elmenekülne, majd az ott maradt gyerekekkel és idősekkel pedig megszavaztatná, hogy a szomszéd háza az ő tulajdona”.

A szakértő hozzátette, azt hitte, hihetőbb számokkal jelentik majd be a szavazatok végeredményét (55-65 százalék), ám ehhez képest azt közölték, a szavazók több mint 80-90 százaléka szeretett volna csatlakozni az Orosz Föderációhoz.

Ez egy nyílt orosz annexió

– jelentette ki, majd úgy folytatta, szerinte az adatok csak az orosz lakosságnak szolgáló magyarázatok. Ez adta meg a minimális legitimizációs látszatot a területek elcsatolásához – magyarázta. Az ENSZ-felszólalásokban és az orosz vezetők találkozóin pedig azt a narratívát hangsúlyozzák, a területek csatlakozása a nép akarata. Ám nemcsak az orosz lakosságot, hanem a Pekinghez és Indiához hasonló országokat is sikeresen meggyőzték a szakértő szerint.

A régiók lakosságának nemzetiségi összetételéről elmondta, a donyecki és luhanszki régióban 57-58 százalék az ukránok aránya, az oroszoké ehhez képest 38-39 százalék.

A Zaporizzsjai területen 70 százalékos az ukrán lakosság, 24 pedig orosz, a Herszoni területen ugyanakkor még ennél is kevesebb, 14 százaléka orosz nemzetiségű a lakosságnak

– mondta Bendarzsevszkij Anton, kiemelve: ez azt jelenti, nemcsak politikailag, de a lakosságot tekintve is ukrán területek.

„Ez egy teljes mozgósítás”

Úgy véli, a referendum és a mozgósítás egyazon stratégia részét képezik. A mozgósításra valószínűleg azért lehetett szükség a szakértő szerint, mert az utóbbi időben az ukrán csapatok jelentős ellentámadásokat vittek véghez az orosz csapatokkal szemben, aminek megfékezéséhez több orosz katona szükségeltetett. A most behívott katonák pedig az orosz közlés szerint nem megszállás miatt érkeznek majd Ukrajnába, hanem a referendumok eredményének a következtében „orosz területekre” fognak menni, és az ott élő, „most már orosz lakosságot” fogják megvédeni „az ukrán nácik kegyetlenkedéseitől”. Így tehát a besorozás védelmi célokat szolgál.

Arról, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentése szerint 300 ezer orosz katonát soroznak be tartalékosnak a részleges mobilizáció alatt, az a véleménye, ez csupán a „különleges katonai hadművelet” kifejezéshez hasonló újabb illúzió, amivel az embereket tévesztik meg.

Valójában ez egy teljes mozgósítás

– húzta alá a külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy nem tudni, pontosan hány embert hív be az orosz vezetés. A mobilizációs rendelet pedig tartalmaz egy elrejtett 7-es pontot, amelyről Dimitrij Peszkov orosz szóvivő azt mondta, hogy a létszámot tekintve vannak benne titkosított adatok. Szeptember 21-e után, a mozgósítás bejelentését követően pedig megváltozott az orosz lakosság megítélése a „különleges katonai hadművelettel” kapcsolatban.

Bendarzsevszkij szerint az első hullámban azok az oroszok hagyták el az országot, akik valószínűleg addig sem szimpatizáltak a jelenlegi vezetéssel, azonban a második hullámban már azok sem akarnak maradni, akik lojálisak voltak a rendszerrel szemben, mivel egzisztenciálisan veszélybe került az életük.

Problémák vannak a rendszerben

A szakértő azt is elmondta, az újonnan besorozott katonáknak minimum három hónapos kiképzésre lenne szükség, ám erre nincs idő, ezért valamilyen gyors felkészítést kaphatnak. De felhívja a figyelmet arra is, hogy a besorozást követően napokon belül megjelentek Ukrajna területein az újonnan mobilizált tagok, ami azt jelenti, sokan nincsenek felkészülve a katonai feladatokra.

A másik intő jelnek pedig azt tartja, hogy leváltották a védelmiminiszter-helyettest és több tábornokot a köréből, „vagyis azokat az embereket, akik a megfelelő katonai ellátásért voltak felelősek”. Ez azt mutatja, a rendszerben olyan problémák vannak, amelyeket próbálnak gyorsított módon kijavítani – véli Bendarzsevszkij.

Atom: az utolsó utáni lépés

Az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálásáról azt gondolja, nem lehet pontosan tudni, ki felelőssége, „ugyanis több félnek is érdekében állhatott ez a fajta szabotázs”. Az orosz fél szempontjából azért lehetett volna hasznos, hogy tovább emeljék az energiaárakat, ezzel nyomást helyezve az európai döntéshozókra. De van egy olyan álláspont is, amely szerint az Egyesült Államok áll mögötte, akik abban lennének érdekeltek, hogy az oroszok ne szállítsanak gázt Európába.

Arról, hogy Oroszország védelme érdekében minden rendelkezésére álló fegyvert be fog vetni, úgy véli, az atomfegyverek egy utolsó utáni lépése lenne az orosz vezetésnek.

Ha Oroszország nukleáris fegyvert vet be Ukrajnában nem védekezés szempontjából, hanem támadás céljából, akkor onnantól kezdve India, Kína és a közép-ázsiai országok elfordulnak tőle

– fogalmazott végül a külpolitikai szakértő, hozzátéve: a mobilizáció pont amiatt lett bejelentve, hogy emberi erő felhasználásával érjenek el eredményeket, azonban ezzel a halálos áldozatok száma nőni fog.

(Borítókép:  Egy nő voksol az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazáson egy luhanszki szavazóhelyiségben 2022. szeptember 24-én.  Fotó: MTI / EPA)