Húsz éve járt legutóbb üzbég elnök Magyarországon, de miért fontos a mai vizit?

Islom Karimov üzbég elnök – aki több mint 27 évig vezette lakosságát, tekintve Közép-Ázsia legnagyobb államát – 2016-ban bekövetkezett halála új korszakot nyitott Üzbegisztán életében. Utódja, az ország korábbi miniszterelnöke 

Mirzijojev amnesztiát hirdetett a politikai foglyoknak, sajtószabadságot vezetett be és megreformálta a korábbi hírhedt üzbég nemzetbiztonsági szolgálatot. 2017-ben elindult a valutapiaci liberalizáció, drasztikusan csökkentek a vámtarifák, egyszerűsödött az áruk mozgása. Konvertibilis lett az üzbég nemzeti valuta, elindult az állami vállalatok privatizációja. 2019-ben pedig radikális adóreform került bevezetésre, amely másfél-kétszeresével csökkentette az adóterheket.

Széles körben, korlátozások nélkül elérhetővé vált az internet, az igazságszolgáltatásban adminisztratív bíróságok jöttek létre a hatósági visszaélésekkel szemben, az oktatásban nyolcvan új felsőoktatási intézmény létesült, köztük nemzetközi egyetemek is. A vízumkorlátozásokat feloldották, a turizmus korábban nem látott mértékben növekedett. Néhány év leforgása alatt rá sem lehetett ismerni az országra.

Azért azt is meg kell jegyezni, hogy az országban zajló folyamatok nem teljesen problémamentesek: a tavalyi elnökválasztásokon Mirzijojev fölényes győzelmet aratott, így 2026-ig maradhat hatalmon. Az üzbég alkotmány szerint utoljára, és az elnökválasztásról szóló tavalyi cikkben úgy fogalmaztunk, hogy az igazi politikai kihívás majd ekkor várja az országot, hiszen bebizonyosodik, túl tud-e lépni Mirzijojev a szovjet örökségen. A jelek alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy Mirzijojev maradni fog, ugyanis az idén benyújtott alkotmánymódosítás következtében – orosz és kazah mintára – újraindulna a számítás az elnöki ciklusokat tekintve a most 65 éves államfő számára.

Karimov halála után megindult a verseny a világ előtt hirtelen megnyílt, regionális ambíciókat is mutató Üzbegisztánért az európai országok körében is. Persze nem voltak vele egyedül: Oroszország hagyományosan érdekszférájának tekinti a közép-ázsiai térséget, és a kétezres éveket követő megerősödése óta egyre aktívabb szerepre tör, kihasználva a korábbi történelmi és kulturális kapcsolatait. A gazdasági kapcsolatokat tekintve ugyanakkor Peking megelőzte Moszkvát, és néhány éve Üzbegisztán legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Fontos regionális szereplő továbbá Törökország, amely az elmúlt években a közel-keleti, kaukázusi, és újabban a közép-ázsiai térségben is Oroszország pozícióira tör.

Üzbegisztánban nagy potenciál rejtőzik, a megfelelő belső és külső körülmények hatására könnyen válhat a térség egyik legfontosabb államává. Az uránkészleteket tekintve a közel 449 ezer négyzetkilométeres területű közép-ázsiai állam a tizenkettedik helyen áll a világon. A gázkészleteket tekintve a tizennegyedik, aranytartalékokban a hetedik, rézkészletekben tizedik, a gyapot globális exportjában az ötödik helyen áll.

Idén Üzbegisztán és az Európai Unió sikeresen lezárta a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról (EPCA) szóló tárgyalásokat. Az új dokumentum minőségileg új szintre fogja emelni az együttműködést

– mondta az Index megkeresésére Abat Fayzullaev, Üzbegisztán ausztriai nagykövete, akihez többek között a magyarországi képviselet is tartozik. „Az európai államokkal való együttműködés kiemelt területei a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi kapcsolatok fejlesztése, a csúcstechnológiák, a tudomány, a technológia, az oktatás, az ökológia, az egészségügy és a kultúra területén való együttműködés, valamint a regionális biztonság erősítése” – mondta a nagykövet.

Magyarország hamar felismerte az Üzbegisztánban feltáruló befektetési lehetőségeket, és 2017 óta egyre szorosabb viszonyt ápol Taskenttel. Ezt segítette egyébként a Türk Államok Szervezetéhez való 2018-as csatlakozásunk is megfigyelői státuszban, amelynek Üzbegisztán is tagja.

Magyar állami vezetők az elmúlt három évtizedben háromszor tettek hivatalos látogatást Üzbegisztánban: Göncz Árpád és Schmitt Pál köztársasági elnökök 1997-ben és 2011-ben, valamint Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben. Az ország demokratikus nyitása óta Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen tárgyal a közép-ázsiai államban.

Az elmúlt négy évben a kétoldalú magyar–üzbég kereskedelmi forgalom háromszorosára nőtt, és 2020-ban meghaladta a százmillió dolláros értékhatárt. Fontos különbség, hogy amíg 2005–2008 között a kétoldalú kapcsolatokban inkább az import dominált, és a hazai export teljesítmény alacsony szinten maradt, addig 2018 óta a helyzet megfordult. Egyre több hazai vállalat indított projekteket és befektetéseket elsősorban az üzbég IT és kommunikációs szektorban, biotechnológiában, építőiparban, mezőgazdaságban, vegyiparban, textilgyártásban és gépgyártásban.

Újabban a két ország között elindult egy atomenergetikai együttműködés, egyszerűsödött a magyar gyógyszerkészítmények helyi engedélyezése, fontos magyar mezőgazdasági beruházások indultak, a Debreceni Egyetem pedig saját kampuszt létesít Taskentben. Tavaly év végén pedig az OTP Bank jelentette be, hogy megvásárolja az üzbég Ipoteka Bankot, amivel fontos pozíciókat szerezhet a közép-ázsiai államban. Az adásvétel még nem zárult le, folyamatban van. 

Mirzijojev kétnapos vizitre érkezik Magyarországra október 3–4-én. Üzbegisztán ausztriai nagykövete szerint a látogatás eredményeként „egy jelentős” együttműködési csomagot írhat alá a két állami vezető, többek között a kereskedelem, befektetések, mezőgazdaság, pénzügyi, kulturális és humanitárius területeken.

Üzbegisztán kiemelten fontosnak tartja az átfogó együttműködés kialakítását és erősítését az Európában fontos és megbízható partnerként számontartott Magyarországgal

– mondta az Indexnek Abat Fayzullaev. „A soron következő csúcstalálkozó államfőnk viszontlátogatása a két ország vezetőinek 2021-es taskenti találkozóján született megállapodások értelmében, miután Orbán Viktor miniszterelnök úr 2021 márciusában Taskentbe látogatott” – említette Fayzullaev.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Savkat Mirzijojev üzbég államfő (j) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón Taskentben 2021. március 30-án. Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI)