Macron ragaszkodik hozzá, de bukás lehet a vége

További Külföld cikkek

Emmanuel Macron ragaszkodik ahhoz, hogy ígéretéhez híven nyugdíjreform legyen Franciaországban, ez viszont komoly kockázattal járna.

Emmanuel Macron ragaszkodik ahhoz, hogy ígéretéhez híven nyugdíjreform legyen Franciaországban, ám mivel ennek kétes a parlamenti elfogadása, felmerült a 49-3-as cikk a szavazás nélküli parlamenti „átnyomás” használata. Ha a kormány ezzel próbálkozna, az ellenzék jó eséllyel bizalmatlansági indítvánnyal válaszolna. Macron viszont megüzente: ha a parlament megbuktatja a Borne-kormányt, új választás jön.

Az eredeti tervek szerint őszi cél lett volna a nyugdíjreform, talán a társadalombiztosítási finanszírozási törvény margóján. Most egy pár hónapos egyeztetési fázis jön, és csak a következő év elején jöhet a törvényjavaslat. Úgy tűnik, a közvélemény és a Nemzetgyűlés tesztelgetése során Macron arra a meggyőződésre jutott, hogy az erőpolitika a Borne-kormány bukásához vezetne – írja Soós Eszter Petronella a Franciapolitika oldalán.

Politikai bizonytalanságot hozna egy őszi bukás

A kormány esetleges nemzetgyűlési megbuktatására viszont az egyetlen érdemi elnöki válasz csak a feloszlatás és az új választás lehet, csakhogy az alkotmány uralkodó értelmezése szerint az elnöknek erre csak 2023 júniusától van lehetősége (akkor telik el a 12 hónap a Nemzetgyűlés hivatalba lépése óta).

Vagyis egy gyors őszi bukás 6-8 hónap politikai bizonytalanságot hozhatna Franciaországban, egy eleve nehéz gazdasági helyzetben. Így a nyugdíj-reform próbálkozás kormányzati eltolása egyben ennek a zavaros 6-8 hónapnak az elkerülését is jelentheti.

Elképzelhető olyan logika, amelyben Emmanuel Macronnak érdeke beáldozni a kormánytöbbséget, hogy 2027-ben egy macronista esélyes legyen Marine Le Pennel szemben, akit nyugodtan tekinthetünk 2027 egyik esélyesének. Az elemző szerint ha ezt a 2027-re fókuszáló logikát választaná Macron, azzal lemondana a személyes történelmi öröksége egy részéről is.

Rennaissance, republikánusok, Nupes és Le Pen

A Rennaissance (az újonnan gründolt centrista párt) éppen átalakulóban van, s nem érezni azt sem, hogy az elnök lendületben lenne. Az abszolút többség elveszítése is azért állt elő, mert Macron lassította a nemzetgyűlési kampányt az elnökválasztási győzelme után. Ma már az elnök is a parlamenti erőviszonyok rabja. Ilyen helyzetben kérdéses, hogy a Rennaissance hogyan szerepelhetne jobban, mint hónapokkal ezelőtt.

A republikánusok (LR) a 2022-es nagy elnökválasztási vereség után éppen elnököt választanak, s a stratégiai elhelyezkedésük is kérdéses, hiszen őrlődnek a centrum, a Nemzeti Tömörülés és Eric Zemmour pártja között. Viszont a nyugdíjreform alapvetően a jobboldaliaknak tetsző ígéret. Így komoly tétje van annak a Macron felé szivárgó választók számára, hogy végül mit döntenek majd. Ezért nem érdekük megkockáztatni egy olyan rendkívüli választást, amit éppen egy nyugdíjreform okozna – mutat rá az elemző.

A baloldali szövetség, a Nupes ezekben a pillanatokban képtelen a politikai folyamatokat kontrollálni. A szövetséget alkotó egyes pártok a maguk problémáival küzdenek. A radikális baloldali LFI (Lázadó Franciaország, Jean-Luc Mélenchon pártja) és a zöldek éppen szexuális zaklatási és családon belüli erőszakos ügyeikkel vannak elfoglalva.

A szocialisták kongresszusra készülnek, és a belső konfliktusaikat éppen az határozza meg, hogy hogyan viszonyuljanak a Nupes-hez. A téma nem fog lekerülni a napirendről, ugyanis ha 2023-ban nem is lesz előrehozott választás, 2024-ben akkor is lesz európai parlamenti voksolás, ahol az összefogás kérdése már most nyitott kérdés.

Marine Le Pen legnagyobb problémája a kompetencia hiánya, ez látszódott a 2017-es és 2022-es választáson is. A 89 képviselői helyet szerzett radikális jobboldali párt láthatóan azon dolgozik, hogy a következő öt évben szakpolitikailag felkészültnek tűnjön, és legyen egy potenciális kormányelitként eladható politikusi köre.

Előválasztást nyerni most nem lenne célszerű

A legfontosabb, hogy a 2027-es elnökválasztás szempontjából senkinek nem igazán érdeke megnyerni egy esetleges előrehozott nemzetgyűlési választást, mert a jelenlegi zavaros gazdasági és geopolitikai helyzetben a kormányzás jó eséllyel csökkentené az adott erő 2027-es esélyeit.

Arról, hogy lesz-e új választás, egyedül Emmanuel Macron és szövetségesei fognak dönteni a saját érdekeik szerint. A kérdés: kormányozni és történelemkönyvet írni akarnak jobban, vagy 2027-ben jobb esélyekkel indulni az elnökválasztáson. Emmanuel Macron és környezete még azt sem döntötte el, hogy Marine Le Pent jelöli ki fő ellenfélnek, vagy megpróbál egy klasszikus centrális erőteret működtetni.