A netes költségek megosztását kérik az európai távközlési cégek az amerikai technológiai óriásoktól

A nagy, globális netes forgalmat generáló cégeknek, köztük a Netflixnek és az Amazonnak fedeznie kell a növekvő kiadások egy részét – hangoztatják a szolgáltatást lehetővé tevő kommunikációs vállalatok.

Az európai távközlési szolgáltatók, egyebek között a British Telecom, a Vodafone és a Deutsche Telekom vezetői felszólították a technológiai óriásokat, hogy fizessenek a globális streaming- és internetforgalom miatt megugró adatátviteli költségek rájuk eső hányadáért.

A tizenhat vezérigazgató felhívása megelőzte az Európai Bizottság konzultációját, amellyel arra tervezik rávenni az amerikai vállalatokat – köztük a Google-t, a Facebookot és a Microsoftot is –, hogy fizessenek az európai kommunikációs hálózatokon generált forgalomért.

Az arány akár nyolcvan százalékra is felugrik, ha beleszámítják a játékóriások, például a Call of Duty fejlesztőjének, az Activision Blizzardnak a netes forgalmát is.

Az adatforgalom növekedését azonban jobbára a sikersorozatok: a Netflixen futó Bridgerton meg az Amazon által terjesztett A Hatalom Gyűrűi eredményezik.

Évi ötvenmilliárd euró

„Úgy véljük, hogy a legnagyobb forgalmat generáló cégeknek méltányos hozzájárulást kell fizetniük a jelentős költségekért, amelyeket jelenleg az európai hálózatokra rónak” – szögezték le a távközlési cégek vezetői közös nyilatkozatukban.

Az energiaválság és a megugró anyagköltségek – az optikai kábelek ára idén megduplázódott – tovább növelik a pénzügyi terheket.

„Ebben az összefüggésben az internet és a kommunikáció fenntartható ökoszisztémájának biztosítása minden eddiginél sürgetőbb kérdés” – jelezték az európai vállalatok.

Az idejekorán történő cselekvés elengedhetetlen. Európa számos, a fogyasztói internet által kínált lehetőségből kimaradt. Most gyorsan kell erőt kell gyűjtenie a metaverzumok korára.

A streaming- és internetes cégek azt állítják, hogy tartalmaikért igenis fizetnek olyan rendszerekbe történő hatalmas beruházások révén, amelyek drámaian csökkentik a távközlési cégek költségeit.

Az adatkiszolgálók hatalmas hálózatai lehetővé teszik, hogy a tartalmakat a távközlési szolgáltatók hálózataihoz közel szállítsák. Ezzel lerövidítik az adatok útját, és mérséklik a fogyasztókra háruló költségeket. A szilícium-völgyi vállalatok azzal védekeznek, hogy a „tranzitdíjak” számláját ők állják.

A Google tavaly több mint 23 milliárd eurót költött beruházásokra, amelynek nagy részét az infrastruktúrára fordította – állította a keresőóriás üzleti és operatív részlegének elnöke.

A »feladó fizet« elv bevezetése nem új ötlet, viszont a nyílt internet számos alapelvét felborítaná

– mondta Matt Brittin, aki szerint az érvelés már tíz éve is elhangzott. Azóta szerinte semmilyen adat nem támasztja alá, hogy a helyzet megváltozott volna.

A Google hat nagy európai adatközpontot épített ki, továbbá a digitális tartalmak helyi tárolására szolgáló gyorsítótárakat húsz európai helyszínen, nem utolsósorban pedig húsz mélytengeri kábelvezetéket fektetett le világszerte – közülük öt európai összeköttetést.

A távközlési vállalatok egyébként nem kívánnak módosítani a hálózatsemlegességi szabályokon, amelyek előírják, hogy minden internetes forgalmat egyformán kell kezelni.

„Tiszteletben tartjuk és teljes mértékben támogatjuk az EU nyílt internetre vonatkozó elveinek fenntartását”, a fogyasztókat pedig azzal nyugtatták, hogy „továbbra is élvezniük kell az interneten elérhető valamennyi jogszerű tartalmat és alkalmazást”.

(Borítókép: AaronP / Bauer-Griffin / GC Images)