Oroszország még mindig megosztja az egykori NDK-t

GettyImages-1243823857
2022.10.15. 15:16
Elfogadhatatlannak nevezte a lipcsei polgármester, hogy a városban tüntetők ukrán menekülteket becsméreltek.

„Nácik, takarodjatok!” – a többi között ezt skandálták a tüntetők az utca túloldalán ukrán zászlókat lobogtató csoportnak. Egyértelműen arra utaltak, hogy a Kreml többször is fasisztának nevezte az ukrán hatóságokat.

„Takarodjatok, disznók, a mi pénzünkön élősködtök!” – tették hozzá, és fenyegetően az öklüket rázták.

Lipcse polgármestere és Szászország tartományi miniszterelnöke már másnap elhatárolódott a történtektől.

A két, farkasszemet néző csoport verbális összecsapása nagy médiavisszhangot kapott Németországban.

Az egyik eredetileg azért gyűlt össze, hogy a német energiapolitika és az Oroszország elleni szankciók ürügyén hallassa hangját.

Ehelyett az ukrán háborús menekülteket gyalázták.

„Az ötödik hadoszlop még mindig aktív Európa nagy részén” – jegyezte meg a lipcsei felvételeket megosztó Visegrád 24 hírportál.

Tudomása van a felvételről – közölte a rendőrség, amely át is vizsgálta a jeleneteket, de olyat nem tapasztalt, ami büntetőeljárást indokolna.

Arra a régi, katonai Wehrmacht-zászlóra is felfigyeltek, amelyre a „ne keseregj, harcolj” jelmondatot írták. A zászló azonban Németországban nem tartozik a tiltott jelképek közé – emlékeztet a Deutsche Welle.

Kísért a szovjet múlt

Németországban nagyszámú, oroszországi gyökerekkel rendelkező közösség él, jobbára a volt keleti országrészben. Az elmúlt hónapokban az orosz–ukrán háború következményeként megnőtt a németországi oroszok és ukránok elleni megfélemlítések, fenyegetések száma, miközben terjed a vandalizmus és néha a fizikai erőszak is – figyelmeztetett a német rendőrség.

És terjednek a rémhírek is.

Orosz tinédzsert vertek halálra ukránok Németországban – a hírt sokan kapták fel még márciusban, majd kiderült, hogy teljesen megalapozatlan.

Németország orosz gyökerű közössége önmagában is megosztott a háború kapcsán.

A közvélemény-kutatások ismételten azt igazolják, hogy az egykori kommunista Kelet-Németország, az NDK tartományai, például Szászország, mind a mai napig barátságosabban viszonyulnak Oroszországhoz.

Ezekben a tartományokban a szavazási szokások is eltérőek Németország többi részétől: a szélsőséges jobboldali és baloldali politikai erők egyaránt jobban teljesítenek, mint másutt.

Még a névlegesen jobbközép kereszténydemokrata Michael Kretschmer, szászországi miniszterelnök is komoly médiafigyelmet keltett az ukrajnai háborúval kapcsolatos megjegyzéseivel.

Miután az Ukrajnába irányuló német fegyverexport ellen tiltakozott, és a béketörekvések fokozását követelte, Kijev lemondta meghívását.

Szétlőtt tank a berlini orosz követség előtt

Közben a berlini belváros vezetésének ellenállása dacára egy bíróság engedélyezte, hogy egy megsemmisített tankot állítsanak ki Berlinben az Unter der Lindenen, a hársak alatt álló orosz nagykövetség közelében.

A kérelmet két múzeum nyújtotta be azok után, hogy Kijevben, Prágában és Varsóban is hasonló installációt állítottak ki.

A városvezetés koholt okokra hivatkozva utasította el az ötletet. A többi között azzal érveltek, hogy traumatizálná a szíriai menekülteket, ráadásul a sérült harckocsiban „minden valószínűség szerint emberek haltak meg”.

A berlini választott bíróság gordiusi döntésével végül nem az ikonikus főutcát, hanem az orosz nagykövetséggel szembeni mellékutcát jelölte ki a tankroncs ideiglenes, két hétig tartó parkolóhelyeként. Nem tartozik az ügy tárgyához, hogy a tiltakozás e formája művészetnek minősül-e – írta a törvényszék indoklásában.

Viszont még mindig kérdéses, tényleg kiállítják-e az ukrajnai háború borzalmaira emlékező roncsot, mivel az önkormányzat élhet a fellebbezés lehetőségével.

(Borítókép: Omer Messinger / Getty Images)