Magyarországon csökkent a szegénység, míg világszinten naponta 11 ezer gyermek hal éhen
További Külföld cikkek
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
Az ENSZ adatai szerint több mint 700 millió ember, a világ népességének 10 százaléka még mindig rendkívüli szegénységben él. Eközben az Eurostat szerint az unióban 2021-ben 95,4 millió ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyeinek, ez a Magyar Hang szerint a teljes népesség 21,7 százaléka.
Magyarországon a lakosság 19 százalékát, a cseheknél pedig a legkevesebb embert, 10,7 százalékot érint az elszegényedés.
2016 és 2018 között az elégtelen jövedelemhez köthető relatív szegénységben élők száma javuló tendenciát mutatott, azonban 2019-ben és 2020-ban visszafordult a tendencia, amiben megmutatkozik a koronavírus okozta gazdasági visszaesés. Nicolas Schmit munkaügyi és szociális jogokért felelős biztos elfogadhatatlannak nevezte, hogy
10-ből egy munkavállaló szegénységben él,
tehát hiába van munkából származó rendszeres jövedelme, mégsem képes biztosítani a tisztességes megélhetését.
Bővül a veszélyeztetettek köre
Az összes uniós tagállam elkötelezte magát, hogy az EU 2030-as szociális céljainak megfelelően legalább 15 millióval csökkenti a szegénység által veszélyeztetett emberek számát, közülük legalább ötmilliónak gyermeknek kell lennie.
Egyre bővül a veszélyeztetettek köre. Nőtt a 16–29 évesek körében a szegénység kockázata, s gyakrabban szembesülnek bizonytalan helyzettel és a lakhatás hiányával. Az idős férfiak helyzete javult, míg az idősebb nők nagyobb szegénységi kockázattal néznek szembe, olyannyira, hogy ez az egész idős generáció életminőségét lerontja. Általánosságban
magasabb kockázatú csoportba tartoznak a nők,
különösen, ha egyedülálló anyák, fogyatékossággal rendelkeznek, vagy bevándorló hátterűek. A nők esetében a szegénység kockázata magasabb azokban az ágatokban is, ahol alacsonyabbak a bérek, ráadásul a nők felülreprezentáltak ezekben a munkakörökben.
A szegénységnek kitett emberek jogai nagyobb eséllyel sérülnek, a körükből gyakrabban esnek a gyermekmunka, a kényszermunka és az embercsempészet áldozatául.
A középosztályt is fenyegeti a szegénység
Cindy Franssen néppárti képviselő szerint a szegénység már a középosztályt is érinti, ezért javasolja a fellépést a strukturális okokkal szemben, hogy az EU ellenállóbb legyen, mert „az unióhoz nem illik a szegénység, a szegénység múzeumba való”. A francia Dominique Bilde képviselő szerint Európa „nyomorúságra és hidegre” ítélte saját jövőjét, amit náluk már Franciaországban átélnek. Szerinte sokba kerül a függetlenedés az orosz gáztól, a szélenergia és a zöldítés.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő felhívta a bizottság és a tagállamok figyelmét a magyar intézkedésekre, melyeknek hála
a súlyos anyagi szegénységben élők száma Magyarországon 27,8 százalékról 8 százalékra, a roma népesség arányában pedig 78 százalékról 31 százaléka csökkent az elmúlt tíz évben.
A roma származású politikus példaként említette a családi otthonteremtési támogatásokat, a hároméves kortól kötelező óvodai oktatást vagy a sokgyermekes anyák, illetve a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét.
„Kérem az Európai Bizottságot és a tagállamokat, mindezen gyakorlatokat fogadják meg és építsék be stratégiáikba, hogy valóban sikeres legyen Európa szegénység elleni küzdelme” – jelentette ki a képviselő.
(Borítókép: Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 9-én. Fotó: Julien Warnand / EPA / MTI)