A román katonák emlékére vonultak 150 kereszttel

2022.10.24. 16:17
Az úzvölgyi katonatemetőben önkényesen létrehozott román parcella megvédésére szövetkeztek vasárnap a temetőbe felvonuló román nacionalista szervezetek.

A román hadsereg napja, október 25-e alkalmából szervezett felvonulást ezúttal két nappal korábban, vasárnap tartották a román nacionalista szervezetek és szimpatizánsaik. 150 fakereszttel vonultak fel azoknak a román katonáknak az emlékére, akikről úgy tartják, hogy az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve – közölte a Székelyhon.

Felolvasták azoknak a román katonáknak a nevét, akik – állításuk szerint – az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a tömeg pedig minden névre „Jelen!” felkiáltással felelt.

Idén a darmanesti polgármesteri hivatal mellett főszervezői feladatot vállalt a Nép Útja (Calea Neamului) nacionalista egyesület és a Szabadság állapota (Starea de libertate) nevű civil mozgalom. Utóbbiak azzal igyekeztek résztvevőket toborozni, hogy közölték, az emlékmű és a betonkeresztek megvédésére megalakul a keresztek testvérisége a román hadsereg úzvölgyi harcokban elesett hőseiért.

A keresztek szövetsége szent célja

A temetőben mondott beszédében Mihai Tirnoveanu azt tartotta a keresztek szövetsége „szent céljának”, hogy a végsőkig védelmezze a kereszteket, amelyeket Darmanesti polgármesteri hivatala a román hadsereg hőseinek állított a temetőben.

A szövetség nem vesz figyelembe semmilyen bírósági döntést, Csakis a román hősök vérét és csontjait tartja számon,

akik itt estek el, függetlenül attól, hogy milyen döntéseket hoznak a bíróságok, vagy kihez tartozik a temető.

A kora estébe nyúló megemlékezés végén a szervezők emlékeztették a román külügyminisztériumot és Klaus Iohannis államelnököt, hogy ha a románok számára kedvezőtlen bírósági döntés születik a temető román parcellája ügyében, akkor

az életük árán is megvédik a sírkertet.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt magyar katonatemetőként tartotta számon a magyar közösség, és Csíkszentmárton község gondozta.