Elszegényedőben a világ egyik leggazdagabb országa

Jóllehet Németország a világ egyik leggazdagabb országa, a terjedő szegénység jelei egyre inkább megmutatkoznak országszerte. Hajléktalanok alszanak a szabadban, anyák mondanak le a saját étkezésükről gyermekük javára, a nyugdíjasok pedig eldobott üvegeket keresgélnek, hogy betétdíjért visszaválthassák.

A Paritätische Wohlfahrtsverband jóléti szervezet felmérése szerint a 83 milliós ország lakosainak több mint hatoda, 13,8 millió német él szegénységben vagy olyan körülmények között, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a szegénységi küszöb alá süllyed.

A szegénység kifejezés persze ebben az összefüggésben nem azt jelenti, hogy Németországban több millió embert fenyeget az éh- vagy a fagyhalál – írja összeállításában a Deutsche Welle. A relatív szegénységre utal, amelyet az adott társadalom átlagos életkörülményei szerint mérnek.

Az egy főre jutó GDP alapján évi 50 700 dollárral, 21 millió forinttal Németország tavaly a világ huszadik leggazdagabb országa volt. Összehasonlításképpen: a világ legtehetősebb országában, Luxemburgban ez az érték 136 700 dollár, míg a legszegényebb Burundiban alig 270 dollár – évente.

A szegénység meghatározása

Európában viszonylag kevesen élnek abszolút szegénységben, az országos átlaghoz viszonyítva mégis milliókat érint a nyomor. Csak úgy tudnak megélni, hogy életmódjukat alaposan korlátozzák, és olyanokról mondanak le, amit a lakosság többsége természetesnek tart.

Az Európai Unióban az számít szegénynek, akinek a bevétele nem éri el az adott ország mediánjövedelmének hatvan százalékát. Ha ez az érték az ötven százalékot sem éri el, akkor extrém szegénynek minősül.

Aki ezeknél a havi nettó összegeknél kevesebbet keres, az a szegénységi küszöb alatt él.

Magyarországon a szegénységi küszöb ma havi nagyjából 139 ezer forintos nettó jövedelem.

A szociális védőháló

Azok, akik Németországban nem találnak munkát, vagy nem képesek dolgozni, alapszintű szociális biztonságban részesülnek. A köznyelvben Hartz IV néven ismert rendszer az alapvető megélhetési költségeket, köztük a lakbért, a fűtést és a vizet, valamint az egészségbiztosítást hivatott fedezni.

Egy személy havonta 449 euróra jogosult, amelyet élelmiszerre, ruházatra, háztartási cikkekre, személyes higiéniai termékekre, internetre, telefonra vagy például villanyáramra költhet. A gyermekeket 285–376 euró közötti összeg illeti meg életkortól függően.

A Hartz IV azonban csak az elemi dolgokat fedezi. A bírálatok nyomán a német szövetségi kormány azt javasolta, hogy jövő évtől a juttatás értékét emeljék fel havi 503 euróra, a nevét pedig változtassák Bürgergeldre, azaz állampolgári juttatásra.

Ezzel szemben a jelenlegi rendszer fejenként és naponta legfeljebb öt eurót szán élelmiszerre. A szegényebb háztartások vagy kevesebbet, vagy rosszabb minőségű élelmiszert vásárolnak.

A magyarországi helyzetet az Eurostat adatai alapján nemrég az mfor.hu elemezte, és ezekből kiderült, hogy a szegénységi küszöb alatt élők 57,9 százaléka nem engedhet meg magának egy váratlan kiadást, például bútorcserét. Egyharmaduknak arra sincs pénze, hogy hetente kisebb összeget szánjanak magukra.

Négy magyarból három az uniós szegénységi küszöb alatt él – egy tavalyi tanulmány szerint, pedig akkor még nem dúlt az orosz–ukrán háború, nem voltak szankciók, nem szabadultak el az energiaárak és nem szökött az egekbe az infláció.

A nyugdíjasok a kukában kotorásznak

Németországban sokak számára egyre drágább a kenyér, a tej, a gyümölcs és a zöldség. Ezek a termékek több mint 12 százalékkal drágultak egy év alatt. Tavalyelőtt csaknem 1,1 millió ember vette igénybe az élelmiszerbankokat. Ez a szám mostanra megközelíti a kétmilliót.

Több évtizedes munka után gyakran a havi nyugdíj nem elegendő az összes kiadás fedezésére. Egy új tanulmány szerint 2036-ra az időskori szegénység várhatóan a németek egyötödét érinti majd.

Akiknek a nyugdíja egy bizonyos küszöbérték alatt van, állami támogatást igényelhetnek Németországban. Sokan azonban ódzkodnak a lehetőségtől, mert nem akarnak rászorulónak tűnni. A segélyre jogosultak kétharmada szégyelli ezt megtenni egy felmérés szerint.

A minimálbér emelése dacára egyre nő azoknak a száma, akik a teljes munkaidőben végzett munka ellenére sem tudnak megélni a jövedelmükből.

Óránként 12 euróval számolva egy gyermek nélküli, heti negyven órát dolgozó egyedülállónak havonta nagyjából 1480 euró nettó jövedelme lenne. Az összeg névlegesen a szegénységi küszöb felett van, a többletet azonban az infláció emésztette fel.

A helyzet a diákokat is érinti, különösen azokat, akik szövetségi támogatásban részesülnek. Ők havonta legfeljebb 934 eurót, 385 ezer forintot kapnak, ami tartalmazza a lakhatásra és az egészségbiztosításra szánt pénzt. Ezzel az összeggel a diákok – szülői segítség nélkül – jóval a szegénységi küszöb alatt élnek.

(Borítókép: Egy hajléktalan férfi Németországban 2022. január 19-én. Fotó: JENS SCHLUETER / AFP)