Prigozsin duruzsolja Putyin fülébe a katonai vezetés hibáit

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy zsoldosvezér, aki sok évet ült börtönben a nyolcvanas években, különböző garázda tevékenységek, rablás, kifosztás, autólopások miatt. Korábban sífutó volt, majd egy vállalkozást indított a kilencvenes évek elején Szentpéterváron. Abban az időszakban a hivatásos FSZB és a titkosszolgálati vonulat, a volt KGB-sek világa egybeolvadt az ottani szervezett bűnözéssel.

Ekkor ismerte meg Putyin őt. Prigozsin olyanfajta átjárást biztosított az orosz politikai elit számára, ami a hivatásos, hivatalos politika és a szervezett bűnözés világát hozza egybe – mutatta be a zsoldosvezért Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában.

Ezekről a magánvállalatokról, civil zsoldosokról azt mondta: „ha ott valaki meghal, van egy szerződése, aláírta, abban a záradékban a családja is tudomásul veszi, hogy ő olyan övezetbe ment el, és ott szolgált, ahol meghalhat”. 

Prigozsin, a zsoldosvezér tulajdonképpen nem sok újat mondott mostani lesújtó véleményével, hisz már korábban is ostorozta a katonai vezetést. Maga az a tény azonban, hogy „kényelmesen érezte magát”, miközben magas rangú tiszteket dorgált az orosz elnök „magánszférájában”, arra utal, hogy a megrekedt háborúban a befolyása növekszik.

Az orosz védelmi intézmény hivatalos vezetésének helyzete ingatag a hónapok óta tartó harctéri hibák és veszteségek után, amit Prigozsin és mások is tűz alá vettek – véli az amerikai hírszerzés a történtek fényében.

Az már korábban is köztudott volt, hogy egy orosz bennfentes szembesítette az orosz elnököt a háború rossz irányításával, miután azonban kiderült a személye, a hírt annyira fontosnak ítélték, hogy az amerikai elnök napi tájékoztató összefoglalójában is helyet kapott.

Prigozsin évekig az orosz hatalom árnyékában, a háttérben tevékenykedett. Tagadta kapcsolatait az elhíresült Wagner-csoporttal és a szentpétervári internetes trollgyárral egyaránt, amely az amerikai hatóságok szerint az ő finanszírozásával avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. A Kreml külpolitikai céljait a hivatalos struktúrákon kívül segítette – emlékeztetett a Washington Post.

A Putyin „séfje” becenevet azzal érdemelte ki, hogy egykor a Putyin kedvencének számító szentpétervári étterem, majd egy olyan közétkeztetési nagyvállalat tulajdonosa volt, amelyet zsíros állami és városi szerződések hizlaltak még nagyobbra.

Az elmúlt hetekben drámai bejelentésekkel szerepelt a nyilvánosság előtt: elismerte a Wagner létrehozásában játszott szerepét, és nyilvánosan bírálta a katonai vezetést.

Prigozsin a háború révén még közelebb került Putyinhoz

Az orosz védelmi minisztérium túlságosan is a Wagnerre támaszkodik, miközben nem látja el elegendő pénzzel és egyéb erőforrással a zsoldoscsapatot ahhoz, hogy teljesítse küldetését – a többi között ezt tette szóvá a csoport létrehozója.

„Elégedetlenségének legújabb jele” – kommentálták Washingtonban.

Prigozsin egyébként sajtószolgálatán keresztül tagadta a személyes kapcsolatfelvételt Putyinnal, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig nem kívánta kommentálni Prigozsin és Putyin viszonyát.

A „séf” félkatonai alakulata – tagjai az emberi jogok megsértésével vádolt, harcedzett veteránokból állnak – nemrég offenzívát indított a donyecki területen található, az ukrán erők által tartott Bahmut elfoglalására.

Következésképpen újjáéled státusza Putyin meghitt körén belül, amit a háború előtt veszélybe sodortak a vezető orosz tisztviselőkkel való civakodásai.

„A háború teremtette meg a lehetőséget arra, hogy minden eddiginél közelebb kerüljön Putyinhoz” – állítja Marlene Laruelle, a George Washington Egyetem oroszországi intézetének igazgatója.

A keményvonalasok a felperzselt föld taktikáját követelik

„Legendás személyiségnek” nevezte, és így üdvözölte Szergej Szurovikin parancsnoki kinevezését az ukrán fronton Prigozsin, aki szerint a tábornok „a legkompetensebb vezető” az orosz hadseregben. Szurovikin Szíriában érdemelte ki az „Armageddon tábornok” becenevet, miután az orosz hadsereg a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásairól vált ismertté.

Ukrajnában Oroszország az utóbbi időben szintén a civileket sújtó keményebb taktikára tért át, kivált az Oroszországot a krími félszigettel összekötő hídon történt október eleji megalázó robbantás után.

Moszkva megtorlásul hónapok óta először rakétákkal lőtte Kijev központját, és precíziós fegyverrel vette célba az ukrán energetikai infrastruktúrát, hogy áramkimaradásokat okozzon. Iráni harci drónokat vetett be a kritikus ellátás megszakítására és a civilek terrorizálására.

A keményvonalasok, köztük Prigozsin és hívei, már régóta arra szólították fel a Kremlt, hogy a felperzselt föld taktikáját alkalmazza, attól függetlenül, hogy ez milyen hatással van Ukrajna polgári lakosságára.

Az orosz hadsereg felső vezetése nem látja át az ukrajnai helyzetet – ezt tette közzé Prigozsin a közösségi médiában még a hónap elején.

Azt gondolom, hogy ezeket a szemeteket mezítláb kellene a frontra küldeni géppuskákkal

– dühöngött nyilvánosan.

Egyelőre nem világos, hogy az egyébként börtönviselt – rablás miatt kilenc évre ítélt – Jevgenyij Prigozsin célja befolyásának kiterjesztése vagy politikai ambíciókat dédelget. Szeptemberben börtönben toborzott zsoldosokat.

„Akik nem akarják, hogy zsoldosok vagy foglyok harcoljanak… akiknek nem tetszik ez a téma, küldjék a gyerekeiket a frontra” – érvelt Prigozsin.

Alig egy héttel később Putyin elrendelte háromszázezer tartalékos mozgósítását, ami után hétszázezer hadköteles menekült el a behívó és a háború elől Oroszországból.

A háború segíti Prigozsin ambícióit. „Politikai elismerésre vágyik” – mondta Marlene Laruelle, aki szerint az oligarchát a pénz már nem elégíti ki, hanem hivatalos státuszra áhítozik.

Az Indexen folyamatosan nyomon követhetik Oroszország háborúját Ukrajnában. A hétfői eseményekről percről percre összeállításunkat ITT olvashatják!

(Borítókép: Jevgenyij Prigozsin és Vlagyimir Putyin 2010. szeptember 20-án. Fotó: Alexey Druzhinin/AFP)