Kína segíthet az orosz–ukrán háború befejezésében?

„Kína értéke abban látható, hogy egyre többen kérik meg közvetítésre, gazdasági nyomásgyakorlásra, olyanfajta diplomáciai, politikai és gazdasági nyomásgyakorlásra, aminek köszönhetően azt gondolja a nyugati világ, hogy Oroszország észbe kap, és valahogy vissza tudják terelni őket a tárgyalóasztalhoz” – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal e heti adásában. 

Olaf Scholz német kancellár nemrég arra kérte a kínai vezetőt, próbáljon nyomást gyakorolni Oroszországra a háború befejezéséhez. 

A mindennel összefüggő elv mentén Kínát olyan partnerként kell látni most már, akinek a segítségével komoly válságokat lehet megoldani

– mondta Tarjányi Péter, hozzátéve: a XX. században ez leginkább az Egyesült Államokra volt igaz.

„Európa tapogatózik, hiszen az ukránok után az európaiaknak fáj leginkább ez a háború” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Európa elsősorban olyan partnereket keres, akik gyorsabban, hathatósabban tudnak akár az Egyesült Államok ellenében eredményeket elérni. És Kína olyan partnere Oroszországnak, amelyre jobban hallgat

– mondta.

Egyes hírszerzési források szerint Kína tudott arról, hogy Oroszország elindítja a hadműveleteket, ez is alapja lehet annak az elképzelésnek, hogy a kínaiak segíthetnek a háború befejezésében. Tarjányi Péter szerint ez nem működőképes megoldás, már csak azért sem, mert „Vlagyimir Putyin és köre nem ismeri el azt, hogy vannak olyan külső hatások, amelyek őket is befolyásolják”.

A harctéri helyzetről szólva Tarjányi Péter elmondta: szisztematikusan rombolja Oroszország az ukrán infrastruktúrát, és ez belátható időn belül nem változik. Ugyanakkor vannak olyan hadműveleti területek, ahol másként zajlik a háború.

Herszonban egy városharcban ellenállnak, és megakadályozzák az ukránok előretörését, de olyan hírek is vannak, hogy Herszont Oroszország fel akarja adni. Mindkettőnek lenne hadműveleti logikája, hiszen az ellenállás és ezen keresztül az ukrán erők feltartása a déli térségben egyfajta levegőhöz jutást biztosíthat az oroszoknak

– emelte ki a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ez a megoldás nemcsak „pokoli veszteségekkel jár”, hanem azzal is számolni kell, hogy ha az orosz demoralizálódó haderő ismételten vereséget szenved el, akkor ez még rosszabb helyzetet hozhat. A hadműveleti logika egyik megoldási lehetősége az is, hogy inkább kivonják az erőket Herszonból, feladják a várost.

Tarjányi Péter szerint, ha ezt a lépést választják, az ismét nagyon komoly üzenet, miközben láthatóan „hihetetlen tartalékokat mozgósít Oroszország”.

A harcászati eszközök beszerzésében már nyílt titok, hogy Észak-Korea fegyvereket adott át vagy adott el Oroszországnak, Irán pedig folyamatosan drónokat szállít, és már ballisztikus rakétákat is, ez pedig a harci cselekmények fokozódására utal. 

A két fél a következő hetekben hihetetlen módon fölszívja magát, és egymásnak esik. Nyilván ez fokozatosan történik, de borzasztó lesz mindkét oldalon a veszteség és a pusztítás. 

 – mondta a szakértő, úgy fogalmazva: „még mindig befelé megyünk ebbe a háborúba”.

A Frontvonalból kiderül továbbá:

• hogyan működnek a konteók;
• milyen jelentősége volt Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak;
• miért számított mindenki villámháborúra az orosz–ukrán konfliktusban.

(Borítókép: Tarjáni Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)