Több ezren tüntettek az államfő jogköreit szűkítő törvény ellen Montenegróban

A montenegrói parlament november 1-jén módosította a köztársasági elnökről szóló törvényt. A módosítás lényege, hogy amennyiben a köztársasági elnök nem kér fel senkit kormányalakításra a törvényes határidőn belül, akkor azt a politikust tekintik kormányfőjelöltnek, akit a legtöbb parlamenti képviselő támogat – írja az MTI.

A kormányalakítás menete nem változik, vagyis a kormányfőjelöltnek a korábbiakhoz hasonlóan be kell mutatnia programját és a miniszterjelöltjeit, majd a parlamentnek szavaznia kell arról, hogy elfogadja-e a javasolt összetételű kormányt.

Az elnökkel szimpatizáló tiltakozók kedd este a szerintük alkotmányellenes törvény visszavonását, valamint előrehozott választások kiírását követelték.

A tüntetésen nem vett részt a köztársasági elnök, a közösségi médiában azonban reagált az eseményre. Azt írta: „vagyunk, méghozzá mennyien vagyunk”, van és lesz szabad, polgári, többnemzetiségű, független és európai Montenegró is, „ott leszünk, amikor szükség lesz ránk”.

Montenegróban legutóbb 2020-ban volt parlamenti választás. Az akkor megválasztott kormány azonban februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Az azt követő kormány pedig augusztusban bukott meg bizalmi szavazáson a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt.

A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését és előrehozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztus 19-i bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Erre válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy vélik, Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg a kabinet megalakításával.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé kerülne, ám mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma hiányos, s ezért nem hozhat döntéseket.

Közben Djukanovic elnök bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad.

Az elnök leváltását kezdeményező parlamenti képviselők szerint az államfő így akar megragadni minden lehetőséget arra, hogy hatalomban maradjon, a 2020-as választáson ugyanis az általa vezetett, korábban az országot három évtizeden át irányító Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alulmaradt, Milo Djukanovic elnöki mandátuma pedig jövő tavasszal lejár.

Végül nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

Milo Djukanovic azonban nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra. Az alkotmány azonban előírja, hogy amennyiben a képviselők ismét megszavaznák, akkor az államfőnek kötelessége lesz aláírni.