Nem eszik olyan forrón a négyes cikkelyt

Miután egy Lengyelországban történt rakétabecsapódás következtében két ember meghalt, az ország miniszterelnöke és államfője rendkívüli ülést hívott össze, majd a lengyel kormány a NATO-hoz fordult, hogy a 4. cikkely alapján összehívjanak egy soron kívüli tagállami ülést. Végül össze is hívtak egy ülést, de nem a négyes cikkely alapján.

Az a bizonyos 4. cikkely

Az Észak-atlanti Szerződés úgynevezett 4. cikkely szerinti eljárása a katonai szövetség alapító okiratában szerepel, és arra ad lehetőséget, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács, a NATO első számú politikai döntéshozó testülete elé vigyen egy ügyet.

A cikkely iránymutatása szerint a tagok együttesen tanácskoznak, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik tag területi és politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került. A tanácskozásnak csak teljes konszenzus után lehet konkrét eredménye.

Volt már példa hasonlóra, nem is olyan régen

A NATO 1949-es alapítása óta a 4. cikkely szerinti eljárást eddig összesen hétszer kezdeményezték.

• 2003 februárjában Törökország kezdeményezte a tanácskozást, eredménye egy 65 napos NATO-akció lett, Törökország Irakhoz közeli régiójának biztosítása érdekében.
• 2012 júniusában szintén Törökország kért tanácskozást, miután a szír hadsereg lelőtt egy török katonai repülőgépet.
• 2012 októberében a törökök szintén életbe léptették a 4. cikkely szerinti egyeztetést, mert a szír polgárháború miatt a szír–török határon olyan kisebb konfliktus alakult ki, amelybe a török hadsereg is beavatkozott. Az eredmény: a NATO azóta is aktívan jelen van a térségben, védi a török határt.
• 2014 márciusában Lettország, Litvánia és Lengyelország hívta össze a tanácskozást, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet. A következmény: Románia, Bulgária és Törökország haditengerészeti és légvédelmi egységeket rendelt a Fekete-tengerre, az orosz lépést elítélték, az emiatt bevezetett szankciókat támogatták, Ukrajnát egészségügyi felszerelésekkel segítették. Létrejött a NATO EFP nevű egysége, amely Kelet-Európa fokozottabb védelmét célozza, ennek Magyarország is tagja, tatai bázissal.
• 2015 júliusában a törökök ismét szír határ menti zavarok miatt kérték a 4. cikkely szerinti tanácskozást, akkor az Iszlám Állam (ISIS) terjeszkedése miatt.
• 2020 februárjában Törökország azért kérte a 4. cikkely alapján a tagok összeülését, mert feltételezése szerint egy szír–orosz–iráni közös hadművelet során a légierő csapást mért egy török hadi konvojra. Ennek hatására a NATO növelte a határ menti török légvédelem készültségét.
• Idén februárban Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen kérte a 4. cikkely szerinti tanácskozást az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt. Akkor a NATO aktiválta az addig csak humanitárius célokra használt úgynevezett Reagáló Erő nemzetközi egységét.

Az 5. cikkely nagyon más

Bár a 4. cikkely elsőre riasztónak hangozhat, valójában nagyon messze áll a katonai konfliktust jelentő 5. cikkelytől, amely kitétel alkalmazásáról hivatalos személy egyetlen szót sem ejtett az eset óta. 

Vagyis az 5. cikkely alkalmazásakor a NATO tagjai már abban állapodnak meg, hogy a valamelyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük elleni akciónak tekintik, és megegyeznek abban, hogy azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a fegyveres erő használatát is.

(Borítókép: A tagországok zászlói a NATO brüsszeli székháza előtt 2022. november 16-án. Fotó: MTI / AP / Olivier Matthys)