Az elmúlt egy évben 5500-an estek taposóaknák áldozatául

A genfi központú szervezet szerint Mianmaron kívül Oroszország volt az egyetlen állam, amely a taposóaknák használatához folyamodott a 2021 közepe és 2022 októbere közti bő egyéves időszakban.

A nehezen észrevehető, robbanékony fegyverekből sokat az Ukrajna által visszafoglalt területeken fedeztek fel, s részben már el is távolítottak. Moszkva szerint Ukrajna telepítette az aknákat, de ennek hitelességét egyelőre nem lehetett ellenőrizni.

A taposóaknákat, melyek általában tenyérnyi méretűek, mind a földről, mind a levegőből, repülőgépekről vagy rakétával könnyen szét lehet szórni egy adott területen. Apró méretük miatt aligha kivédhetőek, s legtöbbször gyanútlan civilek esnek a robbanószerkezetek áldozatául.

Nem állami fegyveres szervezetek is ehhez a fegyverhez nyúltak

A szervezet jelentése szerint a mianmari junta leginkább olyan fontos infrastruktúrák védelmére használja az efféle fegyvereket, mint a föld alatti vezetékek, telefontornyok vagy nyersanyag-kitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatok telephelyei.

2021-ben az MTI szerint legalább öt országban alkalmaztak taposóaknákat nem állami fegyveres szervezetek, köztük Kolumbiában, Indiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. Tizenegy ország területén – úgymint India, Irán, Mianmar, Pakisztán vagy Oroszország – a mai napig állítanak elő ilyen robbanószerkezeteket.

Az ICBL 2021-re vonatkozó jelentésében ugyanakkor 1500-zal kevesebb sebesülésről és halálesetről számoltak be, mint egy évvel korábbi összesítésében.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki, percről percre frissülő hírfolyamunkat  ide kattintva olvashatja.

(Borítókép:  Egy taposóakna kelléke fekszik az ösvény mellett. Fotó: Sean Gallup/Getty Images)