Csak a brit kormány jóváhagyásával írható ki népszavazás Skócia függetlenségéről

Jövő év október 19-én tervezett referendumot tartani Nicola Sturgeon, hivatalos megnevezése szerint Skócia első minisztere, gyakorlatilag skót kormányfő.

A bíróság azonban egyhangúlag úgy döntött, hogy erre nincs felhatalmazása, mert a kérdés a Westminster illetékességébe tartozik – jelentette a BBC.

Az Egyesült Királyság kormánya megtagadta a népszavazáshoz való hivatalos hozzájárulást.

A skót parlamentet 1999-ben létrehozó törvénnyel összhangban az edinburghi törvényhozás hatásköre nem terjed ki a Skócia és Anglia közötti unióra – hangoztatta indoklásában a bíróság elnöke.

Lord Reed leszögezte: ezek a kérdések az Egyesült Királyság parlamentjének az illetékességébe tartoznak.

A Legfelsőbb Bíróság elvetette a skót kormány azon érvelését is, hogy egy esetleges népszavazás csupán „tanácsadó jelleggel” szolgálna, és nem lenne jogi hatása az unión belüli kapcsolatokra. A lakosságot csupán arra kérnék: véleményezzék, hogy Skócia független országgá váljon-e.

A törvényesen megtartott népszavazásnak fontos politikai következményei lennének az unióra és az Egyesült Királyság parlamentjére nézve – érvelt ezzel szemben Lord Reed, aki szerint a törvényjavaslat következményesen befolyásolja Skócia és Anglia unióját, illetve az Egyesült Királyság parlamentjének szuverenitását.

A skótok elenyésző többsége a királyságban maradna

Csalódott, de tiszteletben tartja a bíróság döntését – így reagált Nicola Sturgeon, ugyanakkor hozzátette, hogy nem a bírák alkotják a törvényt, legfeljebb csak értelmezik.

Ezt nehezen nyelik le a függetlenség hívei, és bizonyára a demokrácia minden támogatója is.

A kormányfő változatlanul a népszavazást részesíti előnyben. Megállapodás híján tömörülése, a Skót Nemzeti Párt, az SNP a következő brit parlamenti választásokat „de facto népszavazásként” fogja értelmezni, hogy igazolja: a skótok többsége támogatja a függetlenséget.

A „pontos részleteket” a párt fogja megvitatni.

Skócia különböző városaiban és településein több függetlenségpárti gyűlést tartottak a legfelsőbb bíróság ítéletének kihirdetése után.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az ország megosztott a függetlenség kérdésében. Nagyon szűk többséggel azok vezetnek, akik maradnának az Egyesült Királyságban.

Ugyanakkor a skót parlamentben a függetlenségpárti SNP és a Zöldek alkotnak többséget.

Nemzedékenként egy népszavazás

Rishi Sunak miniszterelnök üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság „egyértelmű és végleges döntését”.

Skócia népe azt várja el, hogy megoldjuk a gazdasági, egészségügyi vagy az Ukrajna támogatásáról szóló kihívásokat, amelyekkel közösen nézünk szembe – mondta az azonnali kérdések órájában a Westminsterben.

„Itt az ideje, hogy a politikusok együttműködjenek, és ez a kormány ezt fogja tenni” – hangoztatta.

Sunak arra fog törekedni, hogy elkerüljön egy skót népszavazást, amíg ő a miniszterelnök – tudatta később a Downing Street.

Skóciában a többség nem támogatja sem a népszavazást, sem a függetlenséget – jelentette ki a skót Munkáspárt vezetője. „Skóciában és az egész Egyesült Királyságban nincsenek többségben a változás hívei” – tette hozzá Anas Sarwar.

A Legfelsőbb Bíróság októberben két napon át hallgatta meg az Egyesült Királyság és Skócia kormányának jogi érveit. Döntése a vártnál korábban, alig hat hét alatt megszületett.

A 2014-es függetlenségi referendumon a szavazók 55 százaléka az unióra szavazott, arra, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. A függetlenségpártiak 45 százalékkal alulmaradtak.

A népszavazást azért rendezhették meg, mert az Egyesült Királyság kormánya beleegyezett abba, hogy a szavazás megtartásához szükséges hatásköröket ideiglenesen átruházza a skót parlamentre, a Holyroodra.

(Borítókép: A skót parlament épülete. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)