Kanada hadihajókkal tartja távol Kínát a Tajvani-szorostól

„Biztosítanunk kell, hogy a Tajvani-szoros kérdése világossá váljon minden fél számára, hogy az továbbra is nemzetközi szoros maradjon” – mondta Melanie Joly kanadai külügyminiszter.

Hozzátette: Ottawa továbbra is fenntartja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, amikor a Tajvant és a kínai szárazföldet elválasztó, közel 200 kilométeres vízszakaszról van szó.

Kanada külügyminisztere, aki szintén jelen volt a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóján, az Independent szerint hozzátette: a rend fenntartása érdekében kelt át a hadiflottájuk a Tajvani-szoroson idén nyáron az amerikaiakkal együtt, és szeretnének még több hajóflottát kiküldeni. 

Nem ismeri el a kínai kormány nemzetközi területnek

Az amerikai hadihajók és alkalmanként a szövetséges nemzetek, például Nagy-Britannia és Kanada hadihajói az elmúlt évekbenrendszeresen áthajóztak a szoroson, kiváltva ezzel Peking haragját.

Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, Nancy Pelosi, a demokraták egykori vezetője augusztus eleji látogatása után hadgyakorlatokat indított a sziget közelében, és ezek a gyakorlatok folytatódtak. Nancy Pelosi útja feldühítette Pekinget, mert a látogatást úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok megpróbál beavatkozni Kína belügyeibe. Tajvan sem maradt tétlen, légierő-gyakorlatokkal válaszolt a kínai katonai fenyegetésre.

A tajvani sziget azóta áll önigazgatás alatt, hogy 1949-ben egy polgárháborút követően elszakadt a szárazföldtől. Peking az év elején közölte az Egyesült Államokkal, hogy Hszi Csin-ping kormánya nem ismeri el a szorost nemzetközi vizeknek. Tajvan korábban, szeptemberben, arra kérte Kanadát, hogy továbbra is küldjön hadihajókat a zavaros vizeken keresztül, ezzel is kifejezve támogatását a szigetországnak, amely felkészült a kínai agresszióra.

„Egyre bomlasztóbb” globális hatalom ellen szállnak szembe

Melanie Joly elmondta, hogy Kanada új katonai eszközök mellett kötelezte el magát az Indo-csendes-óceáni térségben, hogy segítsen a béke és a stabilitás biztosításában. Ottawa első indo-csendes-óceáni stratégiájában Pekinget „egyre inkább bomlasztó” globális hatalomnak nevezte.

„Kanada továbbra is együttműködik partnereivel, hogy visszavágjon minden olyan egyoldalú lépésnek, amely veszélyezteti a Tajvani-szorosban, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren fennálló egyensúlyt” – áll a Justin Trudeau-kormány új stratégiájában.

A külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy Ottawa szembeszáll Kínával, amikor szükséges, de együttműködik, amikor kell, olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a globális egészségügyi kérdések.

Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón elmondta, hogy Kína mindig tiszteletben tartja más országok hajózási jogait, de a Tajvani-szorosban szuverén jogokkal és joghatósággal rendelkezik. „A hajózás szabadsága nevében határozottan elutasítjuk minden ország provokációját és fenyegetését Kína szuverenitása és biztonsága ellen” – közölte a külügyi szóvivő. 

(Borítókép: A Tajvani-szoros Délkelet-Kína és Tajvan partjai között 2018. október 29-én. Fotó: Gallo Images / Orbital Horizon / Copernicus Sentinel Data 2019)