A horvátok jöhetnek, Bulgária és Románia schengeni tagságát viszont blokkolták

Románia és Bulgária csatlakozásának gyengülő esélye a schengeni övezethez már a kulcsfontosságú brüsszeli szavazás előtt látszott. Legalább két tagállam – Ausztria és Hollandia – tiltakozását fejezte ki Bulgária, osztrák esetben pedig Románia csatlakozása ellen. Mindkét jelölt 2011 óta vár a schengeni csatlakozásra, amikor az Európai Bizottság először közölte, hogy készek a tagságra, és ezt a véleményt már az Európai Parlament is osztja.

Horvátország azonban jobb helyzetben volt a schengeni térséghez való csatlakozás tekintetében, mivel egyetlen ország sem fogalmazott meg negatív véleményt a felkészültségéről. Schengen jelenleg 26 országot foglal magában, köztük 22 EU-tagállamot és négy nem uniós országot, Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint, vagyis mintegy 420 millió lakost.

Ylva Johansson belügyi biztos még novemberben közölte, hogy a három állam elvégezte a szükséges munkát, többek között javította a határigazgatást, biztosította a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködést, és elfogadta az egységes schengeni vízumot.

A holland parlament október 20-án ugyanis határozatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy Hollandiának elleneznie kell Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni határövezethez. Mindez két nappal azután történt, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amelyben sürgeti a schengeni tagállamokat, hogy tegyék lehetővé Románia és Bulgária lehető leggyorsabb csatlakozását az EU szabad mozgási övezetéhez.

A holland képviselők arra kérték Mark Rutte kormányát, hogy vétózza meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, mivel mindkét országban elemezni kívánják a jogállamiság működését, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását.

Nem sokkal később, novemberben Karl Nehammer osztrák kancellár támogatását fejezte ki Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása mellett, azonban ezt Bulgáriára és Romániára nem terjesztette ki.

A horvát határ határvédelme az osztrák határét is jelenti

– tette hozzá, méltatva a Horvátországgal való együttműködést. A kancellár ugyanakkor hozzátette: a migránsok új útvonala azonban Törökországból Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria irányába halad, amelyet a menekültek negyven százaléka használ, és ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben.

Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője lapunk megkeresésére még a döntés előtt azt mondta: Karl Nehammer részéről ez a fajta érvelés, valamint a Románia és Bulgária csatlakozását érintő vétó kilátásba helyezése közvetett nyomásgyakorlás az Európai Bizottságra.

Nemrég találkozott ugyanis Orbán Viktor az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel, ahol az illegális migráció elleni fellépésről tárgyaltak. Ez is lehet az alapja annak, hogy Nehammer ilyen érveléssel próbál a bizottságra nyomást gyakorolni, Winkler Gyula azonban úgy véli,

2022. december 5-én egyébként ötpontos, a nyugat-balkáni migrációs útvonalakat érintő szabályozást fogadott el az Európai Unió. Ennek pontjai a következők:

• a határigazgatás megerősítése az útvonalak mentén,
• gyors menekültügyi eljárások és a befogadási kapacitás támogatása,
• az embercsempészet elleni küzdelem,
• a származási országba való visszatérési együttműködések kialakítása és fokozása,
• a vízumpolitika összehangolása.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint ezzel elhárult az akadályt az osztrák beleegyezés elől. Winkler Gyula hozzátette: Hollandia, valamint Svédország esetében is belpolitikai csatározások állnak a vétók hátterében. Előbbi esetben nagyon töredezett pártstruktúráról beszélünk, ahol a kormánykoalíciónak szűk többsége van a parlamentben.

Ráadásul Mark Rutte holland miniszterelnök egyik legnagyobb ellenfele az a jobboldali populista Geert Wilders, akinek politikai kommunikációjában nagy szerepet kap a keleti tagállamok ellen hangolás. Svédországban ugyan kisebbségi kormány van, jobboldali populista külső támogatással, azonban a parlament végül arról határozott, hogy támogatja a három tagjelölt ország csatlakozását a schengeni övezethez.

Winkler Gyula azt is kiemelte, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor mind Románia, mind Bulgária – a többi tagállamhoz hasonlóan – vállalta, hogy idővel teljesíti a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Ezek teljesítésének ellenőrzésére folyamatos jelentések készültek a két országról (Horvátországról nem), és a napokban készült el az utolsó ilyen, amely szerint Romániában és Bulgáriában jó helyzetben van a jogállamiság, így Rutte érvelésének alapja is megszűnt az európai parlamenti képviselő szerint.

Az RMDSZ politikusa egyébként több érvet is megemlített, hogy miért válna előnyére a schengeni övezethez való csatlakozás Romániának, valamint az ott élő magyarságnak. Az egyik ilyen, hogy a szállítmányozók munkáját is megkönnyítené, valamint kiemelte,

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hitelminősítők, valamint a befektetők szemében is jobb lehetőségként jelenne meg Románia a schengeni övezet tagjaként, ami az erdélyi magyarság jólétét is szolgálná. A magyar–magyar kapcsolatokat szintén kiemelte Winkler Gyula, aki szerint a schengeni csatlakozással és ezáltal a rengeteg új határátkelő megnyitásával száz éve szétszakított közösségeket lehetne újraegyesíteni a határ két oldalán.

akik közül már most is sokan a magyarországi közoktatásban tanulnak.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy minden út kétirányú, és szerinte a schengeni csatlakozással járó nagyobb jólét miatt akár meg is fordulhat a jelenlegi, kivándorlás irányába mutató folyamat. A politikus emlékeztetett rá, hogy Temes megyében már egy évtizede is sok volt a magyarországi lakhellyel rendelkező munkavállaló. Szerinte ez is afelé mutat, hogy a fizikai határok eltörlésének következtében meginduló folyamatok nem egyirányúak.

(Borítókép: A bolgár–román határon halad át egy autó 2007. március 28-án. Fotó: Boryana Katsarova / AFP)