Svédország kitoloncolt egy kurdot, hogy elnyerje Törökország jóváhagyását NATO-csatlakozásához

Svédország kiadta Törökországnak a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt egyik elítélt tagját – idézte a török állami médiát a Deutsche Welle.

Kiadatása kulcsfontosságú Svédország NATO-csatlakozásához.

Mahmut Tatot több mint hat év börtönbüntetésre ítélték PKK-tagságáért, de 2015-ben sikerült Svédországba menekülnie. Menedékjogot kért, a svéd hatóságok azonban elutasították kérelmét.

A férfi még pénteken este érkezett Isztambulba, miután a svéd rendőrség őrizetbe vette – jelentette az Anadolu hírügynökség.

Tatra kínzás vár „a svéd demokrácia jóvoltából” – vélik egyesek.

Another Kurd will be now tortured thanks to Swedish ‘democracy and values' pic.twitter.com/jfzRuLewfV

— Anonymous (@Anonymousnn3) December 4, 2022

Mahmut Tatot a török rendőrség röviddel az isztambuli repülőtérre érkezése után letartóztatta, és másnap bíróság elé állította, amely börtönbe küldte – közölte a hírügynökség.

„Terroristák” rejtegetésével vádolják Svédországot és Finnországot

Az Ankara által terroristáknak tartott gyanúsítottak kiadatása volt az egyik vitás pont Svédország és Finnország NATO-csatlakozásában. Törökország a védelmi szövetség egyetlen tagja, amely ellenezte Stockholm és Helsinki kérelmét.

Törökország a múltban mindkét országot azzal vádolta, hogy az általa „terroristáknak” vélt, törvényen kívüli, de tulajdonképpen jogfosztott kurd csoportok tagjait rejtegetik.

Miközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint itt az ideje, hogy Svédországot és Finnországot haladéktalanul befogadják a szövetségbe, Törökország azt vizsgálja, hogy az északi államok teljesítik-e a júniusban kötött háromoldalú megállapodás minden feltételét, amely lehetővé teszi számukra a katonai szövetségbe való belépést.

Törökország harminchárom feltételezett „terrorista” kiadatását várja el Svédországtól és Finnországtól.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a múlt héten háromoldalú megbeszélést folytatott svéd és finn kollégájával a NATO bukaresti ülésének margóján. „A (Svédországból érkező) nyilatkozatok ígéretesek, az eltökéltség jó, de konkrét lépésekre van szükségünk” – mondta a találkozó után Çavuşoğlu.

Ankara közölte: a „bűnözők” kiadatása mellett elvárja Stockholmtól a „terroristák” vagyonának befagyasztását is – írta az Al Arabiya angol kiadása.

Magyarország jóváhagyása is hiányzik

A török törvényhozáson kívül már csak a magyar országgyűlés ratifikálása hiányzik Svédország és Finnország NATO-csatlakozásához.

Korábban a magyar kormány közölte: támogatja a csatlakozást, és benyújtja az ehhez szükséges törvényjavaslatot a parlamentben. A kérdés azóta sem került napirendre.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter több Kormányinfón is kapott erre vonatkozó kérdést. Gulyás Gergely október végén azt mondta: az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés azokat a jogszabályokat fogadja el, amelyek az Európai Bizottsággal való megállapodásnak megfelelően tett vállalásokat tartalmazták, a NATO-csatlakozási kérelmekről pedig még az őszi ülésszak során tárgyalhatnak.

Végül Orbán Viktor a visegrádi négyek csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén a parlament is napirendre fogja tűzni.

A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást

– szögezte le a miniszterelnök.

A magyar parlament ülésszaka minden évben február 1-jén kezdődik.

(Borítókép: Emberek sétálnak Stockholmban 2020. március 25-én. Fotó:  Jonathan NACKSTRAND / AFP )