Jön az uniós olajársapka, Zelenszkij nagyon kiakadt

Az uniós tagállamok december elején megállapodtak az orosz tengeri kőolaj hordónkénti árának 60 dolláros felső határáról, miután Lengyelország visszavonta kifogásait, megnyitva az utat a hivatalos jóváhagyás előtt. Napokig vitatkoztak az ügylet részletein, egyes tagállamok pedig további feltételekkel jöttek elő, például azzal, hogy az ársapkát január közepén, majd ezt követően kéthavonta felül kell vizsgálni.

miután december 5-én életbe lépett az orosz nyersolajra vonatkozó uniós embargó.

A G7 eredeti javaslata 65-70 dolláros hordónkénti árplafont tartalmazott, korrekciós mechanizmus nélkül. Ám mivel az orosz Ural nyersolajjal már alacsonyabb áron kereskedtek (pénteken a piaci ára 67 dollár volt), Lengyelország, Litvánia és Észtország még ennél is kisebb árat szorgalmazott.

Az ársapka lehetővé teszi az EU-n kívüli országok számára, hogy továbbra is importálhassanak tengeri orosz kőolajat, de megtiltja a hajózási és biztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajrakományokat kezeljenek világszerte, hacsak nem adják el az árplafonnál alacsonyabb áron.

A megbeszélés alapjául szolgáló uniós dokumentum szerint 45 napos átmeneti időszak vonatkozik azokra az orosz nyersolajat szállító hajókra, amelyeket december 5. előtt rakodtak be, és jövő év január 19-ig rakodnak ki végső rendeltetési helyükön.

Eközben az orosz Duma külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy

az EU veszélyezteti saját energiabiztonságát.

Oroszország korábban közölte, hogy nem ad el olajat egyetlen, az olajárplafonban részt vevő országnak sem, India és Kína pedig egyelőre nem jelezte, hogy csatlakozik-e annak végrehajtásához.

Moszkva ehelyett várhatóan a nyugati biztosítás nélkül működő tartályhajókra támaszkodik, bár egyes kereskedők arra figyelmeztettek, hogy az exportja csökkenhet, ha nem tud elegendő hajóhoz jutni.

Annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be, Oroszország kőolajexportja kitartott, és az Ural nyersolaj ára a 2014–2020-as időszak átlagának közelében maradt.

– írja az Economist.

Az európai biztosítók és szállítmányozási cégek régóta uralják az energiapiacokat. Az összes olajszállító tartályhajó vagyon- és felelősségbiztosításának 95 százalékát a brit és uniós vállalatok bonyolították le. Ezzel az előnnyel, úgy tűnt, a Nyugat ellenőrizni tudja az orosz olaj globális értékesítését.

Azonban már az embargó bejelentésekor is nyilvánvaló volt egy hiba. Ha az orosz olaj nem jut el a piacra, akkor a globális olajárak kiugróan emelkedhetnek, ami kárt okoz a nyugati fogyasztóknak.

Ha az árat a piaci szint alatt határozná meg Oroszország, az csökkentené bevételeit. Ugyanakkor amíg az ár meghaladja az előállítási költséget, Putyinnak még mindig lenne oka olajat eladni. A fogyasztók kedvezményesen jutnának olajhoz, az inflációt pedig kordában tartanák, Kína és India pedig minden bizonnyal élnének a lehetőséggel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az orosz tengeri olajra vonatkozó 60 dolláros árplafont nem lehet komoly döntésnek nevezni, mivel ez a szint szerinte elég kényelmes az orosz költségvetés számára.

„Ez gyenge pozíció” – mondta Zelenszkij egyik éjszakai beszédében a Telegramon. Az ukrán elnök hozzátette, csupán idő kérdése, hogy mikor kell erősebb intézkedéseket alkalmazni Moszkva ellen.

Kár, hogy közben elfogy az idő

– jelentette ki Ukrajna államfője. Zelenszkij szerint Oroszország már eddig is hatalmas veszteségeket okozott a globális energiapiac szándékos destabilizálásával, de a világ még mindig nem meri vállalni a Kreml valódi energetikai leszerelését.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy a Lengyelország és a balti államok által javasolt 30 dollár helyett a 60 dolláros orosz olajárlimittel az orosz költségvetés évente mintegy 100 milliárd dollár további bevételhez jut. Szerinte ezt a pénzt nemcsak a háborúra fogja használni, hanem arra is, hogy további terrorista rezsimeket és szervezeteket szponzoráljon.

Ezzel a pénzzel pontosan azokat az országokat destabilizálják, amelyek most próbálják elkerülni a nehéz döntéseket

– tette hozzá.

Ursula von der Leyen ugyanakkor üdvözölte a döntést.

„A G7 és az EU összes tagállama olyan döntést hozott, amely még jobban sújtja Oroszország bevételeit, és csökkenti az ukrajnai hadviselési képességet. Ez segít a globális energiaárak stabilizálásában is, ami a világ azon országainak hasznára válik, amelyek jelenleg magas olajárakkal néznek szembe” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2022. május 29-én. Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency via Getty Images)