Ukrajna jogokat biztosít a kárpátaljai magyaroknak is

A nemzeti kisebbségek jogait biztosító törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.

„Ukránosítás” után önazonossági jogokat biztosítanak

A törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán államnyelvként működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

2017-ben Ukrajna kivágta a biztosítékot az Európai Bizottságnál a magyar- és EU-ellenes ukrajnai felvonulás ellen. Magyar- és EU-ellenes jelszavakat skandálva vonultak végig Ungváron. A menetet egy szélsőjobboldali alakulat, a Karpatszka Szics rendezte, melynek vezetője elismerte, felvonulás célja az Európai Unió elutasítása és a vidékén élő magyarság ukranizációja volt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt írta 2020-ban, „Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére” – írta a kárpátaljai önkormányzati képviselők elleni eljárásról. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulás vádjával kezdett büntetőeljárást, amiért az Ungvárhoz közeli Szürte képviselői egy testületi ülés után elénekelték a magyar himnuszt. Szijjártó Péter szerint ezzel az esettel Kijev sokadjára bizonyítja, hogy csak szavakban akarja az európai integrációt.

2021-ben is volt példa a magyarság önazonossági jogainak elnyomására, ugyanis betiltották a magyar himnusz és lobogót. Egy törvényjavaslat szerint szabályoznák az állami szimbólumok használatát az önkormányzatok épületein.

(Borítókép:  Sean Gallup / Getty Images)