A második világháború óta nem látott fegyverkezésbe kezdett Japán

A második világháború óta szigorúan önvédelmi erőket fenntartó Japánban megkétszerezi a kormány a hadsereg fejlesztésére szánt kiadásokat a következő öt évben – adta hírül pénteken egyebek között a Kyodo japán hírügynökség, kiemelve, hogy a kormány frissített védelmi dokumentumai szerint kiemelt cél, hogy a hadsereg megelőző csapások végrehajtására is képessé váljon.

Egy ugyancsak pénteken napvilágot látott nemzetbiztonsági jelentés emellett Kínát „stratégiai kihívásnak”, Észak-Koreát „a korábbinál súlyosabb fenyegetésnek”, Oroszországot pedig „komoly biztonsági kockázatnak” nevezi – írja az MTI.

A második világháborús veresége óta pacifizmusát hangoztató országban még soha nem költöttek ilyen sokat katonai célokra, a tervek szerint öt évre számítva 43 ezer milliárd jent (124,5 ezer milliárd forintot). Az összeget – amelyet a 2023-as pénzügyi év kezdetétől folyósítanak – a tervek szerint egyebek között olyan rakéták fejlesztésére fordítanák, amelyek akár Kínát is elérhetik.

Emellett a kibervédelmet és a szállítási kapacitásokat erősítenék belőle, alkatrészeket vennének, illetve erősítenék az Egyesült Államokkal és más országokkal ápolt katonai-stratégiai kapcsolatokat.

Bár a japán alkotmány értelmében a japán haderő csak önvédelem esetén léphet akcióba, a nemzetbiztonsági stratégiában leszögezik:

minimális önvédelmi lépés az, hogy kiépítsék a hatékony ellencsapások képességét egy ellenséges területen.

Kisida Fumio miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy az ország védelmi kiadásainak arányát öt év alatt fokozatosan a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára emelik a mostani egy százalékról, indoklása szerint az egyre jobban terjeszkedő Kína és a kiszámíthatatlan Észak-Korea miatt.

Ezzel Japán fordítaná az Egyesült Államok és Kína után a legtöbbet katonai célokra, jóllehet az még nem világos, miből finanszíroznák e kiadásokat. A kormányzó Liberális Demokrata Pártban (LDP) nincs egyetértés abban, hogy adókat emeljenek-e, vagy kölcsönt vegyenek fel.

Tokió attól tart, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója precedenst teremt Pekingnek egy Tajvan elleni támadáshoz, amely veszélyt jelentene a környéken lévő, Japánhoz tartozó szigetekre nézve is.

A nemzetbiztonsági jelentésben egyúttal leszögezik: a Kína jelentette stratégiai kihívás még soha nem volt ilyen komoly Japán számára. A legtöbb közvélemény-kutatás azt jelzi, Japán lakossága támogatja a hadsereg megerősítését, néhány felmérés e támogatottságot hetvenszázalékosra teszi.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Fábián Janka
A Monarchia szerelmesei

5400 Ft

Csáki Judit
Cserhalmi

5400 Ft