Ukrajna inkább föladna területeket, mint hogy Bosznia sorsára jusson

Az elmúlt néhány hónapban Ukrajnának sikerült ellentámadást indítania, és területének egy részét visszaszerezte Oroszországtól. Ám az ukrán katonai sikerek és az orosz visszavonulás nem volt elég ahhoz, hogy rávegye Kijev nyugati szövetségeseit a támogatás fokozására. Ehelyett némi nyomás nehezedik az ukrán kormányra az oroszokkal való tárgyalásra.

Mark Milley amerikai vezérkari főnök különösen szorgalmazta a diplomáciai megoldást, és kitart amellett, hogy Ukrajna nem tudja felszabadítani többi területét. Joe Biden elnök adminisztrációjának többi tagja nem támogatta nyilvánosan tárgyalásra való felhívását, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy vélte, késztetést érez, hogy jelezze a tárgyalásokra való nyitottságot.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője korábban az Indexnek elmondta: bár a háttérfolyamatokra nem látunk rá,

William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR igazgatója november 14-én Ankarában tárgyalt, és Burns nem sokkal később már meg is üzente Kijevnek: szó sincs arról, hogy az ukránok háta mögött tárgyalnának. A szakértő szerint viszont valójában ez történhetett.

Hozzátette, bár az amerikaiak nyíltan nem gyakorolhatnak nyomást Ukrajnára, bőven vannak eszközeik arra, amivel kikényszeríthetik, hogy az ország vezetése az amerikai irányvonalat kövesse. Diplomáciai források szerint az amerikaiak már belemennének olyan megállapodásba, amelynek része, hogy Ukrajna területeket veszít.

Demkó Attila hozzátette: volt példa hasonlóra a kilencvenes évek Balkán-háborújában is, ahol Banja Luka környékén a horvátok és a bosnyákok részben az amerikaiakkal folytatott konzultációk miatt álltak meg, és a megegyezés alapján végül Bosznia-Hercegovina 49 százalékát megkapták a szerbek, ahol most a föderális állam Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) része működik Milorad Dodik vezetésével.

A szakértő viszont fölhívta rá a figyelmet, hogy Ukrajna erősebb és fontosabb állam, mint Bosznia-Hercegovina, és egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy amerikai báb lenne. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy az ország az Egyesült Államok segítsége nélkül valószínűleg egy-két hónap alatt elveszítette volna a háborút, a segítségnek pedig a politikában általában ára van.

Ugyanakkor ha a nyugati nyomás fokozódik, Zelenszkij ugyanolyan helyzetbe kerülhet, mint amilyenbe Alija Izetbegovic boszniai elnök került Richard Holbrooke-nak, az USA diplomatájának és az 1995-ös daytoni béketárgyalások főtárgyalójának a nyomására – írja az al-Dzsazírán Hamza Karcic, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának professzora.

A boszniai elnök az ország területi integritásának megőrzése mellett döntött. A szerb lázadók újbóli integrálása érdekében azonban kulcsfontosságú engedmény volt egy rendkívül autonóm politikai egység, a Boszniai Szerb Köztársaság létrehozása, amely vétójogot kapott a boszniai kormányban.

Ezek a vétójogok lényegében azt jelentik, hogy az ország működését és stabilitását alááshatják az egyre inkább konfliktust szító elszakadáspártiak

– írja Karcic. A professzor hozzátette, ha Zelenszkij most beleegyezne a béketárgyalásokba, hasonló választás előtt állna: feladja az ukrán területet Oroszországnak, vagy elfogadja a Kremlhez hű autonóm régiók kialakítását.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint nem képzelhető el boszniai típusú béke Ukrajnában. A szakértő elmondta, hogy a korábbi két minszki megállapodásban is lényegében az ország föderalizálásáról volt szó (jóllehet Moszkva különleges státuszról, Kijev pedig decentralizációról beszélt), azonban ezzel Oroszország az autonóm régiók vétója miatt szinte kedve szerint tudta volna az ukrán bel- és külpolitikát befolyásolni, így ezt a kijevi vezetés már évekkel ezelőtt sem volt hajlandó végrehajtani.

Ez a tendencia az évek során egyre erősebb lett,

Tálas Péter rámutatott, az amerikaiak nem akarják és nem is tudnák rávenni az ukrán vezetést egy daytonihoz hasonló békére, csupán afelé terelik őket, hogy ne zárkózzanak el teljesen a tárgyalások elől. Kényszeríteni viszont biztosan nem fogják őket. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, a február 24. előtti állapotnál rosszabb alkuba Zelenszkij szinte biztosan nem menne bele.

A Nyugat nem érdekelt abban, hogy Oroszország győzelemként tudja beállítani az ukrajnai háborút

– emelte ki Tálas Péter, aki szerint bár nyugati vezetők, köztük Emmanuel Macron is fölhívta a figyelmet az orosz biztonsági igényekre, ugyanakkor legalább ilyen fontos kérdés, hogy ki fogja Ukrajna biztonságát szavatolni.

A szakértő szerint a Krím félsziget és a Donbász egy része is az oroszok kezén fog maradni,

Tálas Péter ugyanakkor hozzátette, ukrajnai viszonylatban a Krím annexiójával és a szakadár területek kivonásával az ukrán politikai közösségben kihúzták a szőnyeget az oroszbarát politikusok alól, ugyanis a jelöltjeik mindig ott kapták a legnagyobb szavazatarányt.

Bár a hadi helyzet, valamint az ukrán nép ellenállása sem abba az irányba mutat, hogy az említett két régión kívüli újabb területeket is integrálni tudná Oroszország, a szakértő szerint teljesen elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin nem mondott le Ukrajna minél nagyobb részének elfoglalásáról.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij a Donbászban 2021. december 6-án. Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)