Kiderült, mennyire szoros Magyarország és Oroszország jelenlegi kapcsolata

Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy egy hazafias, kereszténydemokrata, a főáramlattal szembemenő, nem progresszív kormány van hivatalban Magyarországon már 12 és fél éve, amely ráadásul sikeres is, ami nem megemészthető a liberális főáramlat számára.

A miniszter kiemelte, mindaddig, „amíg évről évre megdöntjük a befektetési rekordot, amíg cégek olyan országokból, melyekkel kifejezetten rossz a politikai viszonyunk, többmilliárdnyi eurót fektetnek be itt, biztonságban vagyunk”. Szerinte a lényegi döntéseket meghozó emberek a döntéseiket a tények alapján hozzák meg, nem pedig az alapján, hogy mit írnak a külföldi lapok a magyar kormányról.

Szijjártó Péter a külpolitikával kapcsolatos kérdésre kiemelte, a 2014 szeptembere utáni fejlemények után teljesen egyértelművé vált, hogy a régi típusú külpolitika már nem fenntartható, mert az egész világ nagyot változott:

Európán kívüli erős pozíció

A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországnak gazdasági és politikai tekintetben is rendkívül erős az Európán kívüli pozíciója, amit az eredmények egyértelműen igazolnak. Bölcs döntésnek nevezte, hogy sosem tettek semmilyen hátrányos megkülönböztetést a befektetők között, egyetlen dolgot kérnek tőlük: tartsák tiszteletben a magyar törvényeket.

Szijjártó Péter példaként említette a kínai Huawei céget, amelynek magyarországi jelenléte miatt sok kritikát kaptak, de amikor átadtak egy „nem keleti cég”, a Vodafone által üzemeltetett 5G-rendszert Budapest belvárosában, akkor kiderült, hogy az ahhoz szükséges infrastruktúrát is a Huawei építette.

Úgy vélekedett, hogy Európa rendkívül képmutató az ilyen kérdésekben, hogy kielégítse a liberális médiát, a liberális civil szervezeteket, az őket finanszírozókat, ezért Kínát és a nyugati világot támadják, miközben a felszín alatt mindent megtesznek azért, hogy magukhoz csábítsák a befektetéseket.

Mindig gyakorlatias és őszinte volt a viszony Oroszországgal

A miniszter a háborúval kapcsolatban kifejtette: „az olcsó orosz gáz időszakának Európában egyértelműen vége van, mert jelenleg egymás után szakítjuk meg a kapcsolatokat Oroszország és Európa, illetve az Európai Unió között, és nem vagyok benne biztos, hogy ez még a mi életünkben helyrehozható, orvosolható lesz”. Szerinte fontos világossá tenni: az energia ügye nem politikai és nem ideológiai, hanem ténykérdés, és ez alapján Magyarország biztonságos ellátása nem garantálható orosz források nélkül.

Nekünk mindig sikerült pragmatikus viszonyt fenntartanunk Oroszországgal, ami lehetővé teszi számunkra, hogy őszintén megmondjuk nekik, mit gondolunk a helyzetről. És mi általában meg is mondjuk nekik, hogy elítéljük a háborút. Ez a háború nagyon sok kárt, nagyon sok nehézséget okoz nekünk, Európának. A szankciók is nagyon sok nehézséget és kárt okoznak nekünk. Ezért a legjobb megoldás a háború befejezése és a tárgyalások megkezdése lenne, de párbeszéd nélkül, nyitott kommunikációs csatornák nélkül ez nem lehetséges. Szerintem ez nagyon egyértelmű

– fogalmazott a külügyminiszter.

A globális minimumadó visszarepít a 2010 előtti szinthez

Szijjártó Péter a globális minimumadóról kifejtette, nem fogja növelni az európai és a világgazdaság versenyképességét sem. 2010 óta az egykulcsos adórendszerrel és Európa legalacsonyabb adóival elérték, hogy hazánkban rekordmagas a foglalkoztatottság, a növekedés, az export és a befektetések volumene, ezért ellenezték a globális minimumadót, mert nem akartak visszatérni a 2010 előtti helyzethez.

Írásos garanciára volt szükségük arra vonatkozóan, hogy az iparűzési adót beszámíthatják a magyarországi adó összegébe, mert így nem kényszerültek adóemelésre.

Ha nem kaptuk volna meg ezt a fajta garanciát, sosem járultunk volna hozzá a globális minimumadóhoz, de ebben a formában bennünket nem zavar, mert ez nem veszélyeztet magyar munkahelyeket

– jelentette ki Szijjártó Péter, akivel a podcast teljes anyagát az alábbi videón lehet megtekinteni.

Nyolc magyar űrhajós közül választanak ki egy űrutazót

A miniszter a magyar űrprogramról elmondta, a kommunizmus „kevés pozitív élménnyel ajándékozott meg bennünket”, az űripar területe az egyik ilyen, s így megfelelő kapacitás van rá. Bevallotta, elsőre egy kicsit túl nagyratörőnek tűnt a nemzeti űrhajósprogram, ám több mint 40 év után itt az ideje, hogy egy másik magyar asztronauta is kiléphessen az űrbe, ami lehetőséget ad kísérletek elvégzésére, valamint olyan megoldások tesztelésére, melyek elősegíthetik a gazdaság jövőbeni növekedését.

Jelezte, hogy együttműködnek az amerikai Axiom nevű céggel, amellyel együtt felküldik majd az űrbe az űrhajóst, akit több száz jelentkező közül választanak ki. Mára nyolcra szűkült a kör, jelenleg a légierő teszteli őket, és a következő körben négyen maradnak, akik teljes kiképzésben fognak részesülni, hogy aztán közvetlenül a repülés előtt eldőljön, ki fog az űrbe repülni.

Kovács Zoltán felvetette, hogy Szijjártó Péter a kritikusai és csodálói szerint megkezdte visszaútját a Holdra az általa megtett kilométerek száma alapján. Annyi kilométert utazott, hogy az megfelelne a Föld és Hold közötti távolságnak. A Hold 384 000 kilométerre van a Földtől, aminél a külgazdasági és külügyminiszter már jóval hosszabb utat tett meg: 420 ezer kilométert tett meg idén, amivel megdöntötte tavalyi rekordját.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a külügyminiszter szó magában foglalja, hogy külföldre kell utaznia. Hozzátette, hogy a világjárvány alatt mind megtanulhattuk, hogy nincs megfelelő alternatíva, ami pótolhatná a személyes találkozásokat és beszélgetéseket.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2019-ben. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)