A háború befagyasztása a lehető legrosszabb megoldás lenne

Ahogyan 2021 lezárult – a NATO és az uniós országok, az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása –, egyfajta felhívás volt a keringőre, sok politikai vezetés, köztük Oroszország politikai vezetése is úgy érezte, hogy a Nyugat meggyengült – ezt mondta a háború kitörésének körülményeiről Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal e heti adásában, amelyben az év politikai eseményeit és az orosz–ukrán háború fontosabb történéseit, hatásait elemeztük.

Bendarzsevszkij Anton azt mondta, számára akkor lett biztos, hogy az oroszok háborút indítanak Ukrajna ellen, amikor elismerte Vlagyimir Putyin a két szakadár népköztársaságot. Akkor egyértelművé vált, hogy mire készül Oroszország.

Az orosz vezetés tudatosan sokkal régebb óta készült erre a támadásra. A nemzetközi környezet, az afganisztáni kivonulás, valamint az, hogy egy globális járvány söpört végig a világon, a stabil helyzet fellazulása, a korábbi erős európai vezetés háttérbe vonulása, hogy Angela Merkel akkor köszönt le német kancellári posztjáról, mind hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország úgy érezte: most jött el a pillanat

– fogalmazott a külpolitikai szakértő, aki úgy véli: a háború ezen szakaszának 2023 végéig vége kell, hogy legyen.

Bendarzsevszkij Anton hozzátette: ha nem zárul le Oroszország vagy Ukrajna számára megfelelően, akkor meg fog újulni a konfliktus, permanenssé válik a posztszovjet térségben. Ez akkor következhet be, ha Ukrajna nem tud számára megfelelő győzelmet aratni, nem cserélődik le az orosz vezetés, vagy nem születik olyan béke, amely garantálná Ukrajna számára, hogy nem történik egy újabb orosz támadás.

A háború befagyasztása a lehető legrosszabb megoldás lehet, hiszen az előrevetíti, hogy újra és újra Ukrajnának az lesz az érdeke, hogy visszaszerezze a területeit, Oroszországnak pedig az lesz az érdeke, hogy befejezze azt, amit elkezdett. Ha nem lesz egy konkrét lezárása ennek a háborúnak, „akkor az oroszok tanulnak a hibákból, erőt gyűjtenek, és újra nekifutnak”.

Tarjányi Péter szerint nemcsak az a kérdés, hogy mikor lesz béke, hanem az is, hogy milyen átrendeződésekhez vezet ez a háború. A biztonságpolitikai szakértő szerint a nagyhatalmak helyzetében is változás történt. 2021-et úgy zártuk, hogy a világnak négy nagyhatalma volt: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Európai Unió. 

A négyből valójában kettő háborúban van, Oroszország nagyhatalomként Ukrajnával harcol. Az Európai Unió pedig egy gazdasági, energetikai, kereskedelmi és valahol ideológiai, politikai háború is vív

 – hangsúlyozta Tarjányi Péter, aki szerint 2022-ben egy tömbösödésen megy át a világ, és a háború tétje az is, hogy ki lesz az, aki meghatározó szerephez juthat az elkövetkező évtizedekben Európában.

A Frontvonal adásából kiderül továbbá:

•  mikor lehetett tudni, hogy nem villámháború lesz az orosz–ukrán háború;
• hogyan polarizálódik a világ a háború mentén;
• miért és miben nyertes Kína.

A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.

(Borítókép:  Kaszás Tamás / Index)