Eladják a Szent Korona egykori búvóhelyét
További Külföld cikkek
- Rosszul lett egy utas a repülőn, Ursula von der Leyen sietett a segítségére
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
A 417 négyzetméteres, tízszobás épület erősen leromlott állapotban van, egy részén a tető is hiányzik – számol be a kúriáról az Új Magyar Szó. Az ingatlanhoz egy 2,45 hektáros telek is tartozik. A Sotheby’s információi szerint az ingatlant 1888-ban építették. A vételár nem túl magas, közel 60 millió forint jelenlegi hazai euró árfolyamon, de azért nem keveset kellene költeni rá.
Az aukciósház a magyar korona menedékhelyeként emlegeti az épületet. Ez csak annyiban sántít, hogy ha a kúriát valóban 1888-ban építették, aligha lehetett a korona rejtekhelye, hiszen Bónis Sámuel akkor már kilenc éve halott volt, és Budapesten hunyt el.
A Wikipédia szerint Bónis Sámuel az 1843–1844. és az 847–1848. évi országgyűléseken is mint Szabolcs megye követe jelent meg. Majdnem minden fontosabb tárgynál élénken részt vett a tanácskozásokban és az 1848-as törvények alkotásában is. Az első képviseleti pesti országgyűlésen mint a Szabolcs megyei tiszalöki választókerület követe vett részt, ugyanezen kerületet képviselte az 1861. és 1865. évi országgyűlésen is.
1848 decemberének utolsó napjaiban (talán 26-án) Kossuth Lajos rendeletére a korona elszállításával bízták meg, saját kocsiján hozta át Budáról 30 gránátos kísérete mellett; ez a kocsi volt az első, amely az akkor elkészült Széchenyi lánchídon áthajtott, hogy aztán Debrecenbe vigye a koronát.
Ezek kisebb kerülővel, a jelenleg Bihar megyéhez tartozó Köbölkút és Tóti érintésével jutottak el a cívisvárosba 1849 elején. A dokumentumokkal alá nem támasztott, de nem is cáfolt szájhagyomány szerint Köbölkúton a Bónis-kúriában szálltak meg a Szent Korona szállítói, és éjszakára a kúria mögötti pajtában ásták azt el. A korona esetleges érmelléki tartózkodásáról Szabó József közölt tanulmányt a kolozsvári Művelődésben.
Ezek szerint annak idején az osztrák hatóságok a korona után többször is átkutatták Bónis Sámuel feleségének, Darvas Erzsébetnek az újfalui, valamint testvére, Darvas Imre ongai házát is. Mivel Darvas Erzsébet egyszer felháborodottan tiltakozott, 12 napra Kassán őt is elzárták nagybetegen. Bónisné személyes részvétel vagy férje elmondása alapján írta meg a Bónis családdal történt eseményeket, így a korona elszállítását is 1884 folyamán.
(Borítókép: Sotheby's)