Csütörtök reggel kezdik a barikádok lebontását Koszovó északi részén

Alekszandar Vucsics szerb elnök a barikádok elbontására szólította fel az észak-koszovói szerbeket. A szerbiai Raskában találkozott az észak-koszovói szerbekkel, ahol közölte, hogy a barikádok eltávolítása csütörtök reggel kezdődik.

„Ez egy hosszú folyamat, és eltart egy ideig” – mondta Vucsics. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió, amelyek közvetítenek a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokon a fennálló kétoldalú kérdések megoldása érdekében, garantálták, hogy a barikádokat felállító szerbek közül senkit sem fognak felelősségre vonni.

A barikádok eltávolítása várhatóan enyhíti a Belgrád és Pristina közötti feszültséget – írja a Reuters.

Több évtizede tart a konfliktus

Koszovó több mint 20 éve feszültség forrása a függetlenségét támogató Nyugat és Oroszország között, amely támogatja Szerbiát abban, hogy megakadályozza Koszovó tagságát a globális szervezetekben, köztük az ENSZ-ben. Az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió a lehető legnagyobb visszafogottságot sürgette Koszovó északi részén, mivel a hatóságok szerdán lezártak egy harmadik és egyben a legforgalmasabb határátkelőt, és a helyi szerbekkel a 2008-as függetlenség miatt fokozódott a feszültség.

December 10-én két határátkelőt zártak le Szerbia és Koszovó között, szerdán pedig egy harmadikat, a legnagyobb közúti áruforgalmi átkelőt, Merdarét zárták le a forgalom elől, megzavarva ezzel az Európában máshol dolgozó koszovóiak hazautazását az ünnepekre.

A NATO koszovói missziója, a KFOR közölte, hogy támogatja az összes fél közötti párbeszédet a feszültségek enyhítése érdekében. A feszültség abban nyilvánul meg, hogy a szerbek teherautókkal és más nehézgépjárművekkel lezárják a fő közlekedési útvonalakat, és erőszakos összecsapásokba keverednek a rendőrséggel. Szerbia hétfőn a legmagasabb készültségi fokozatba helyezte hadseregét.

A Kreml a maga részéről cáfolta a koszovói belügyminiszter azon állításait, hogy Oroszország befolyást gyakorol Szerbiára Koszovó destabilizálása érdekében, mondván, hogy Szerbia a szerb etnikumúak jogait védi. Az észak-koszovói szerbek, akik szerintük még mindig Szerbiához tartoznak, ellenállnak minden olyan lépésnek, amelyet szerbellenesnek tartanak.

Az Észak-Koszovóban élő mintegy 50 ezer szerb nem hajlandó elismerni a pristinai kormányt és Koszovó önálló állami státuszát. Sok szerbiai szerb és a szerb kormány támogatja őket. Az albán többségű Koszovó a Nyugat támogatásával nyilvánította ki függetlenségét az 1998–99-es háborút követően, amelyben a NATO beavatkozott az albán nemzetiségű polgárok védelmében.

(Borítókép: Alekszandar Vucsics 2022. május 4-én. Fotó: Omer Messinger / Getty Images)